|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009.03.14-től hatályos változat: 15/2001.
(IV. 27.) KöViM rendelet A víziközlekedésről szóló 2000. évi
XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (2) bekezdésének s) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Vkt. 26. §-ának (1) bekezdésére is
- az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a Magyar
Köztársaság területén közlekedő úszólétesítményre, valamint b) az ország
határain kívül, a magyar hatóság által kiadott hajózási képesítéssel rendelkező
személyre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a csónakok,
a nem gépi hajtású vízi sporteszközök, valamint a kizárólag tengeri halászati
tevékenységet végző tengeri hajók vezetőire, illetve személyzetére, b) a honvédelmi
célú hajózási tevékenységet végző úszólétesítmények vezetőire és személyzetére. Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában b) képesítő okmány: olyan okirat, amelyet az arra illetékes hajózási hatóság oklevél,
bizonyítvány, igazolvány, vizsga alapján adott ki, illetve ismert el, és amely
a tulajdonosát feljogosítja arra, hogy az abban megnevezett képesítésének
megfelelő tevékenységet lásson el; c) part menti út: a parttól a parti állam által megállapított távolságon belüli vízterületen
megtehető út; d) teljesítmény: kilowattban (a továbbiakban: kW) kifejezett főgépteljesítmény, amely a
lajstromozási bizonyítványban vagy egyéb hajóokmányban szerepel; e) bruttó űrtartalom (a továbbiakban: BT): a hajó teljes nagyságának megfelelő, a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi
nemzetközi egyezmény alapján megállapított űrtartalom, amely a hajó
lajstromozási bizonyítványában szerepel; f) rádiószabályzat: a Nemzetközi Távközlési Egyezmény mellékletét képező Nemzetközi Rádiószabályzat
és annak kiegészítései, illetve módosításai; g) jóváhagyott gyakorlat és képzés: a hajózási hatóság által elismert vagy engedélyezett gyakorlat, képzés; h) fedélzeti tiszt: a fedélzeti szolgálati ágazat képesített tisztje; a legmagasabb fedélzeti
tiszti képesítéssel rendelkező személy jogosult a hajóparancsnokot - annak
alkalmatlanná válása esetén - helyettesíteni; i) gépüzemvezető: a hajó gépi berendezéseiért és azok üzemeltetéséért felelős vezető; j) géptiszt: a gépüzemi szolgálati ágazat képesített tisztje; k) tengeri őrszolgálat tagja: a navigációs, illetve a géptéri őrszolgálatban részt vevő képesített
személy; l) vonalvizsga: a víziút vonalvizsga bizonyítványban megjelölt szakaszának ismeretéből
tett, a 2. számú mellékletében előírt szintű vizsga; m) úszólétesítmény vezetése: az úszólétesítmény irányítása, berendezéseinek vezérlése és kormányzása;
nem tekinthető az úszólétesítmény vezetésének a rendeletben előírt képesítéssel
rendelkező személy felügyelete alatt végzett gyakorlatszerzés; n) szolgálati hajó: az a hajó, amely vízirendészeti, határőrizeti, vám- és pénzügyőri,
katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi, hajózási, vízügyi,
tűzoltási, vízi- és műszaki mentési, honvédelmi szolgálati céllal közlekedik. A
szolgálati hajó nagyhajó és kishajó lehet; o) STCW Egyezmény: a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló
- 1995-ben módosított - 1978. évi nemzetközi egyezmény; p) STCW Szabályzat: az STCW Egyezmény végrehajtására vonatkozó szabályzat; r) harmadik állam: olyan állam, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásnak; s) utas: a vízi
járművön a személyzeten kívül szállított bármely személy; t) Ügynökség: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség
létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK rendeletében meghatározott
szervezet; u) EGT állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az
Európai Közösség és tagállamai, valamint Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával
azonos jogállást élvez; v) harmadik állam: az u) pontban meghatározott államtól eltérő állam; w) a Duna és vízrendszere: a Duna főága, a Duna Magyar Köztársaság területén lévő mellékágai és
mellékfolyói, valamint a nemzetközi forgalom számára megnyitott külföldi
mellékágai, továbbá a Magyar Köztársaság területén lévő, külön jogszabályban
víziúttá nyilvánított egyéb felszíni vizek; x) tengeri szakasz: 1. hajózási zónába sorolt, nemzetközi szerződéssel vagy a parti állam
jogszabályával tengerinek nyilvánított folyamszakasz és a torkolathoz
csatlakozó tengeri hajózási körzet; y) elsősegélynyújtó: belvízi személyhajó személyzetének az Országos Képzési Jegyzékben nem
szereplő képzés keretében laikus elsősegélynyújtásra kiképzett tagja; z) GMDSS körzet: a globális tengeri biztonsági és vészhelyzetjelző rendszer területei: za) A1 körzet: a
tengerparttól 30 tengeri mérföld távolságig, zb) A1-A4
körzet: az A1 körzeten túli területek a pólusokig. Hajózási képesítés, a képesítés megszerzésének feltételei (1) Úszólétesítmény vezetéséhez,
valamint azon fedélzeti, gépüzemi szolgálati vagy segédszolgálati feladat
ellátásához az e rendeletben meghatározott hajózási képesítés (a továbbiakban:
képesítés) szükséges. (4) A képesítések helyettesíthetőségének szabályait az
5. számú melléklet tartalmazza. Képzés és felkészülés hajózási képesítő vizsgára (1) A vizsgára történő felkészülés
szervezett képzés keretében vagy - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -
egyénileg történhet. Hajó önálló vezetésére jogosító képesítés megszerzésére
irányuló vizsgára való felkészülés 2009. január 1-jétől csak jóváhagyott képzés
keretében történhet. Jóváhagyott képzés elvégzése alól felmentést kaphat az a
jelölt, aki - a hajózási hatóság által elismert iskolarendszerű képzés
keretében - hajós szakmunkás, hajózási technikus, hajózási üzemmérnök vagy
hajózási mérnök képesítést szerzett. A vizsgára bocsátás feltételei (1) A hatósági vizsgára bocsátást a
6. § (1) bekezdése alapján a vizsgabizottságot megbízó hajózási hatóságtól
írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell: a) a
képesítésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti vagy EGT államban kiállított
egészségi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást, b) a vizsgadíj
befizetését igazoló bizonylatot, c) a vizsgára
bocsátás feltételeként meghatározott, a 2-4. számú mellékletben előírt egyéb
okmányokat, d) a kérelmező
nyilatkozatát arról, hogy úszni tud, e) belvízi és
tengeri hivatásos tiszti, valamint belvízi hajóvezetői, úszómunkagép-vezetői és
hivatásos kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez a büntetlen előéletet
igazoló okiratot, f) 2 darab
színes igazolványképet papír alapú bizonyítvány kiállítása esetén. (3) A vizsga díjköteles. A díjakat külön jogszabály
állapítja meg. Vizsgabizottság (1) A hatósági vizsgát a hajózási
hatóság által megbízott vizsgabizottság előtt kell letenni. (3) A Vizsgabiztosok Névjegyzékébe az vehető fel, a) akinek a
vizsgatárgyra vonatkozóan a megszerezhető legmagasabb képesítése, illetve
végzettsége van, b) akinek a
vizsgatárgy ismeretkörét magában foglaló legalább kétéves jóváhagyott képzésben
szerzett oktatói vagy hajózási - illetve rádió-távközlési tárgyaknál hírközlési
- hatósági gyakorlata van és c) aki
büntetlen előéletű, d) akinek
gyakorlati vizsga esetén az adott úszólétesítmény vezetésére - illetve rádió-távközlési
tárgyaknál rádió berendezés kezelésére - érvényes képesítése és megfelelő
gyakorlati tapasztalata van, illetve e) aki
szimulátor berendezés igénybevétele mellett lefolytatott vizsgáztatáshoz a
szükséges szimulátor típusra gyakorlati tapasztalattal és oktatói képesítéssel
rendelkezik. (1) Ha a vizsga elméleti és
gyakorlati ismeretek tanúsításához kötött, a gyakorlati vizsgára csak az
bocsátható, aki az elméleti vizsgán megfelelt. (6) Ismétlővizsga a sikertelen vizsgát követő legalább
három hónap elteltével tehető. Képesítő okmány (1) Az eredményes vizsga alapján a
hajózási hatóság képesítő okmányt ad ki. A képesítő okmány belvízi hajózási
képesítés esetén - a magyar és német nyelvű Vonalvizsga bizonyítvány és a
Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Szabályzat (a
továbbiakban: ADN) szerinti ismeretekről szóló bizonyítvány kivételével -
magyar, angol és német nyelvű, tengeri képesítés esetén - az STCW Egyezmény I/2
szabályának 1. bekezdésében foglalt rendelkezéssel összhangban - magyar és
angol nyelvű, a nemzetközi kedvtelésű célú hajóbizonyítvány magyar és angol
nyelvű. A képesítő okmányok tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet,
mintáit a 6. számú melléklet tartalmazza. Harmadik államban szerzett képesítés elismerése (1) EGT államban szerzett hajózási
képesítés a magyar víziúton és magyar lobogó alatt közlekedő hajón külön
eljárás nélkül a képesítésben foglalt szolgálat ellátására jogosít, ha -
vonalvizsgához kötött képesítés esetén - annak tulajdonosa az adott
víziútszakaszra érvényes vonalvizsgával rendelkezik. (15) A hajózási hatóság a honosított képesítő
okmányokról nyilvántartást vezet. A képesítő okmány visszavonása, érvénytelenítése, érvényességének
korlátozása, illetve a hajózási képesítéshez kötött szolgálattól, illetve
járművezetéstől való eltiltás (1) A hajózási hatóság az általa
kiadott képesítő okmányt visszavonja vagy érvényességét korlátozza, ha a) az okmány
kiadásának alapjául szolgáló adatok, tények, nyilatkozatok valótlansága
bizonyosodik be, az okmány hamis vagy azt meghamisították, vagy b) a tengeri
hajó parancsnoka olyan személyt alkalmaz, aki nem az STCW Egyezmény által
előírt képesítéssel, illetve érvényesítéssel rendelkezik, vagy c) az illetékes
hajózási hatóság vizsgálata megállapítja, hogy a víziközlekedési baleset
(havaria) az élet- és vagyonbiztonság, valamint a környezet veszélyeztetése az
érvényes képesítő okmánnyal rendelkező személy hozzá nem értése, mulasztása
miatt történt. a) bíróság vagy
szabálysértési hatóság a hajózás biztonságát súlyosan veszélyeztető személyt a
hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy a járművezetéstől eltiltja,
vagy b) a képesített
személyt a képesítő okmányban megnevezett képesítésnek megfelelő tevékenység
végzésére az orvos egészségügyileg alkalmatlannak minősíti. Hatálybalépés Ez a rendelet 2001. május 1-jén lép
hatályba, egyidejűleg hatályát veszti: a) a hajózási
képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (1),
(3), (7)-(8) bekezdése, 4-9. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, 11-12. §-a és a
rendelet 1-4. számú melléklete, b) a hajózási
képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet módosításáról szóló
28/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet, c) a hajózásról
szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 5/1974. (V.
24.) KPM rendelet és a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM
rendelet módosításáról szóló 25/1998. (XII. 9.) KHVM rendelet 2-4. §-a, d) az egyes
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló
46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 18. §-ának (3)-(4) bekezdése. A belvízi hajózási képesítést érintő átmeneti rendelkezések (1) E rendelet hatálybalépése előtt
kiállított belvízi fedélzeti hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a
hajózási hatóság kérelemre, különbözeti vizsga nélkül az e rendeletben
foglaltaknak megfelelő képesítő okmányt állít ki. a) a belvízi
II. osztályú (950 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi
géptiszti képesítő okmányt, b) a belvízi
gépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő
okmányt, c) a belvízi
gépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő
szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi
gépkezelő képesítő okmányt, d) a belvízi
gőz- vagy villamos géptiszt, gépmester, illetve gépkezelő vagy hajókazán kezelő
képesítést szerzett személy részére - megfelelő hivatalos bejegyzéssel -
belvízi géptiszti, illetve gépkezelő okmányt a) belvízi III.
osztályú (750 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi
géptiszti képesítő okmányt, b) belvízi II.
osztályú (3000 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi
géptiszti képesítő okmányt, c) a belvízi
motorgépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő
okmányt, d) a belvízi
motorgépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen
gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után -
belvízi gépkezelő képesítő okmányt, e) belvízi motorgépészi
képesítést szerzett személy részére - a képesítésben meghatározott
korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelői, illetve géptiszti képesítő
okmányt, f) belvízi
gőz-, illetve villamos üzemű gépek kezelésére képesítést szerzett személy
részére, „kizárólag gőzüzemű gépekre”, illetve „kizárólag
villamos üzemű gépekre” hivatalos bejegyzéssel - a képesítésben
meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelő, illetve géptiszti
képesítő okmányt, g) belvízi
hivatásos vitorláshajó-vezetői képesítést szerzett személy részére -
„kizárólag vitorlás hajóra érvényes” bejegyzéssel - hajóvezető B
képesítő okmányt (4) Az e rendelet hatálybalépése előtt a) a folyókra
szóló vízterületi korlátozással kiadott belvízi hivatásos kishajó-vezetői
képesítés kizárólag a hazai folyókra és csatornákra érvényes, illetve b) a tavakra
szóló vízterületi korlátozással kiadott belvízi hivatásos kishajó-vezetői
képesítés kizárólag a hazai tavakra érvényes. a) kisgéphajó
esetében annak vezetéséből tett gyakorlati, illetve b) vitorlás
kishajó esetében vitorlázás elmélete tantárgyból tett elméleti, valamint
vitorlás kishajó vezetéséből tett gyakorlati, a) vizsga
nélkül a hivatásos, illetve szolgálati kisgéphajó-vezetői és révész
képesítéssel, valamint legalább 6 havi átkelésnél szerzett hajózási
gyakorlattal együttesen rendelkezőknek, b) az e
rendelet 2. számú melléklete IV. Fejezetének 2/IV/1. sz. táblázata alapján tett
különbözeti vizsga alapján a hivatásos vagy szolgálati célú kisgéphajó-vezető
vagy révész képesítéssel rendelkezőknek. A tengeri hajózási képesítést érintő átmeneti rendelkezések (1) A 2008. július 1. előtt kiadott
tengerész, illetve tengeri kedvtelési célú hajózási képesítésre kiadott
képesítő okmányok érvényességi idejük lejártáig érvényesek. a) az I. osztályú
tengerészkapitányi képesítés 3000 BT feletti hajó vezetésére jogosító
tengerészkapitányi képesítésnek, b) a II.
osztályú tengerészkapitányi képesítés 500 BT és 3000 BT közötti hajó vezetésére
jogosító tengerészkapitányi képesítésnek, c) a navigációs
őrszolgálatért felelős tiszti képesítés, 3000 BT feletti hajón 24 havi
fedélzeti tiszti szolgálat igazolása és a „Gyakorlatok vizsgakönyve a
3000 BT feletti hajóra szóló elsőtiszti vizsgához” bemutatása után, a
3000 BT feletti hajóra érvényes elsőtiszti képzés elvégzését követően, a vizsga
letételével 3000 BT feletti hajón előírt elsőtiszti képesítésnek, d) a navigációs
őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszti képesítés 500 BT és 3000 BT közötti
hajón 24 havi fedélzeti tiszti szolgálat igazolása és a „Gyakorlatok
vizsgakönyve elsőtiszti vizsgához” bemutatása után, elsőtiszti képzés
elvégzését követően, vizsga letételével 500 BT és 3000 BT közötti hajón előírt
elsőtiszti képesítésnek, e) a fedélzeti
tiszti képesítés navigációs őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszti
képesítésnek, f) az I.
osztályú géptiszti képesítés korlátlan főgépteljesítményre szóló gépüzemvezetői
képesítésnek, g) a II.
osztályú géptiszti képesítés korlátozott (750 és 3000 kW között)
főgépteljesítményre szóló gépüzemvezetői képesítésnek, h) a géptéri
őrszolgálatért felelős géptiszti képesítés, 3000 kW feletti teljesítményű
gépüzemben teljesített 24 havi géptiszti szolgálat igazolása és
teljesítménykorlátozás nélküli gépüzem kezelésére jogosító másodgéptiszti
képzés elvégzése után, vizsga letételével korlátlan másodgéptiszti
képesítésnek, i) a géptéri
őrszolgálatért felelős géptiszti képesítés, 3000 kW alatti teljesítményű
gépüzemben teljesített 24 havi géptiszti szolgálat igazolása és gépüzem
kezelésére teljesítménykorlátozással jogosító képzés elvégzése után, vizsga
letételével korlátozott másodgéptiszti képesítésnek, j) navigációs
és géptéri őrszolgálat tagja képesítés a navigációs és géptéri őrszolgálat
tagja képesítésnek (4) A hajózási hatóság 2008. július 1. előtt kiadott
tengeri kedvtelési célú, a) a parttól 5
tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői
képesítést IV. osztályú okmányra, b) a 30 tengeri
mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői képesítést a
korlátozott tengeri rádiókezelői bizonyítvány bemutatása után III. osztályú
okmányra, c) a 150
tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői
képesítést a korlátlan rádiókezelői bizonyítvány bemutatása után II. osztályú
okmányra, d) a korlátlan
tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői
képesítést a korlátlan rádiókezelői bizonyítvány bemutatása után I. osztályú
okmányra cseréli ki. Az Európai Unió jogának való megfelelés Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 96/50/EK irányelve (1996. július 23.) a Közösségen belüli belvízi
árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány
megszerzési feltételeinek összehangolásáról [a hajózási egészségi alkalmasság
feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM
együttes rendelettel együtt], b) a Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és
személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös
elismeréséről, c) az Európai Parlament és a Tanács 2001/25/EK irányelve (2001. április 4.) a
tengerészek képzésének minimumszintjéről [a tengerészek képzéséről,
képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi
egyezmény kihirdetéséről szóló 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelettel együtt], d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/103/EK irányelve (2003. november 17.)
a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK irányelv módosításáról, e) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK irányelv
módosításáról szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/45/EK európai parlamenti és a
tanácsi irányelv, 2. cikk i) pont; 3. cikk (1) bekezdés; 4. cikk 2. pont
és az 5. cikk (1) bekezdés. 1.
számú melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez A hajózási képesítések
megszerzésének általános feltételei Képzések és oktatók jóváhagyása a) elkészíti és
a hajózási hatóságnak jóváhagyásra megküldi azon oktatási tervet, amely az e
rendeletben foglalt szakmai alkalmassági feltételeknek megfelelő rendszert, -
tengerész képzés esetében az IMO által ajánlott képzési modellek előírásai
szerinti - képzési módszereket tartalmazza, bemutatja az alkalmazott képzési
anyagokat (tankönyv stb.), segédeszközöket, és tanúsítja, hogy ezekkel a
képzésben részesülő személyek létszámának megfelelően rendelkezik, b) nyilvántartott
oktatói az oktatott tantárgynak megfelelően szakirányúan képzettek és
tapasztaltak, ismerik a képzési programot és az adott terület sajátos
célkitűzéseit, és szimulátor alkalmazásával folytatott képzés esetén ismerik a
szimulátor megfelelő alkalmazásához szükséges speciális oktatás követelményeit,
valamint gyakorlottak az adott típusú szimulátor használatában, c) tanfolyamnaplót
vezet az ott szervezett hajózási képzésekről, amely tartalmazza az oktatásra és
képzésre vonatkozó adatokat, azok dátumát, valamint a hallgatók teljes nevét,
születési helyét és idejét, valamint a vizsga eredményét, d) folyamatosan
ellenőrzi a jóváhagyott oktatási tervben meghatározott követelményrendszeren
keresztül a képzést, e) rendszeresen
- de legalább 5 évenként - aláveti magát a hajózási hatóság, illetve hivatásos
tengerész képzés esetén a minisztérium által megbízott független
minőségbiztosítási bizottság kiértékelési eljárásának, amely a képzés és
vizsgáztatás szervezeti és végrehajtási ellenőrzésére irányul. a) a hallgató
nevét, születési helyét és idejét, b) a képesítés
megnevezését, amelyre a hallgató felkészítésben részesült, c) a hallgatott
tantárgyak, illetve az elért teljesítések (óraszám, gyakorlat) megjelölését, d) az igazolás
kiállításának keltét, e) a képző
szerv cégszerű aláírását. a) a hallgató
nevét, születési helyét és idejét, b) a képzés
megnevezését, az STCW Egyezmény vonatkozó szabályának számát, amelyre a képzés
irányult, c) a hallgatott
tantárgyak megnevezését, az elméleti, illetve a gyakorlati órák számát, d) az igazolás
kiállításának keltét, az igazolás sorszámát, e) a képző
szerv nevét, valamint annak cégszerű aláírását, f) a képzési
igazolás sorszámát. Képzések és oktatók nyilvántartása 1. A harmadik állam az STCW Egyezmény részese. 1. A sikeresen vizsgázók részére a hajózási hatóság a) a belvízi
hivatásos vizsga alapján „Bizonyítvány hajós képesítésről”, b) a belvízi
hajózási rádiótelefon kezelő vizsga alapján „Belvízi hajózási
rádiótelefon kezelő bizonyítvány”, c) a
vonalismereti vizsga alapján „Vonalvizsga bizonyítvány”, d) a veszélyes
áru szállítási szakértő vizsga alapján „Bizonyítvány az ADN szerinti
különleges ismeretekről”, e) a tengeri
hivatásos vizsga alapján „Tengerész képesítő bizonyítvány” vagy
„Tengerésztiszti képesítő bizonyítvány”, f) a tengeri
rádiókezelői vizsga alapján „Tengeri általános rádiókezelő
bizonyítvány” vagy „Tengeri korlátozott rádiókezelő
bizonyítvány”, g) a kedvtelési
célú kishajó-vezetői vizsga alapján „Nemzetközi bizonyítvány kedvtelési
célú kishajó vezetésére” megnevezésű okmányt állít ki. 3. A képesítő okmány tartalmazza: a) a képesítő
okmány számát, b) a képesített
személyi adatait, fényképét és aláírását, c) az
érvényesség dátumát, d) a
megszerzett képesítést és a korlátozásokat (ha vannak ilyenek), e) a
kiállításra jogosult aláírását, a kiállítás helyét és idejét, f) a kiállító
szerv hivatalos bélyegzőjét. 4. A hivatásos tengerész képesítő okmány tartalmazza
továbbá a) a nemzetközi
egyezmény képesítésre vonatkozó szabályának megjelölését, b) a beosztást,
a tevékenységi kört, a szintet, valamint a korlátozásokat (ha vannak ilyenek). 1. A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható. a) az elméleti
vizsga keretében: aa) hajózási
szabályzat, ab) hajóvezetéstan, ac) hajózási
földrajz, vízrajz, meteorológia, ad) hajóelmélet,
a hajók szerkezete, felszerelése, építése és hajógéptan tantárgyakból; illetve b) gyakorlati
vizsga keretében víziközlekedési alapismeretekből nem kell vizsgáznia. a) elkészíti és
a hatóságnak jóváhagyásra megküldi azon oktatási tervet, amely az előírt
szakmai alkalmasságnak megfelelő oktatási követelményrendszert és képzési
módszereket tartalmazza, b) az oktatni
kívánt tantárgyból olyan a hajózási hatóság által jóváhagyott oktatási
segédlettel (tankönyv, jegyzet, CD-ROM, egyéb) rendelkezik, amelyet a
hallgatónak a vizsgára történő felkészüléshez legalább a képesítés
megszerzéséig tartó időszakra rendelkezésre tud bocsátani, c) a hallgató
részére a hajózási hatóság által nyilvántartásba vett konzulenst biztosít,
legalább heti egy napon történő elérhetőséggel, valamennyi oktatni kívánt
tantárgyból, d) a hallgató
számára biztosítani tudja a tananyag és valamennyi hivatalos vizsgakérdés
megismerését, és e) a gyakorlati
vizsgával záruló képesítővizsgára való felkészítés esetén a hallgató számára
biztosítani tudja a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges gyakorlást. 3. A távoktatás a jóváhagyott képzéssel azonos
értékűnek tekintendő. 2.
számú melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez Belvízi úszólétesítményen
képesítéshez kötött fedélzeti szolgálatok 3. kishajó-vezető (a kisgéphajó, a szolgálati
kisgéphajó, a vitorlás kishajó vezetője), 4. úszómunkagép-vezető (pl. úszókotró, úszódaru,
úszócölöpverő vezetője), 6. gépnélküli hajó-vezető (uszálykormányos,
tutajvezető), 7. révész (komp vagy révcsónak vezetője), 10. veszélyes áru szállítási szakértő, 11. belvízi hajózási rádiótelefon kezelő, 12. kishajóvezető (12 főnél több utas szállítására
jóváhagyott kishajón), 4. A „C” kategóriájú hajóvezetői képesítés
jogosít: a) hajóparancsnoki
szolgálat ellátására magányosan közlekedő hajón [kivéve a belvízi utakon
közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége
feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001.
(IV. 10.) KöViM rendelet mellékleteként kiadott Szemleszabályzat (a
továbbiakban: Szemleszabályzat) 23.12.1 cikkében meghatározott 4. vagy annál
nagyobb sorszámmal jelzett termes személyhajón és a 2. vagy annál nagyobb
sorszámmal jelzett kabinos személyhajón], valamint a Szemleszabályzat 23.11
cikk 3. pontjában meghatározott köteléken, amelyet a hajózási hatóság a
képesítő okmányba jegyez. A kötelék gépnélküli hajói közé kell számítani azt a
kötelékben továbbított géphajót is, amelyen a gépi hajtás nem üzemel és a
kormányzásban sem vesz részt; vontatott kötelék esetében a vontatható hajók
száma megegyezik a tolt kötelék gépnélküli hajóinak számával; b) géphajókormányosi
szolgálat ellátására; c) vitorlás
hajó vezetésére (vitorlás hajó vezetésére jogosító hatósági bejegyzés esetén); d) a Dunán és
vízrendszerén. Azokon a szakaszokon, ahol az illetékes hatóságok vonalvizsga
bizonyítvány megszerzéséhez kötik a hajó vezetését, a képesítés e
bizonyítvánnyal együtt jogosít hajó vagy kötelék vezetésére. 10. A képesítésben megjelölt átkelés kikötési pontjai
között a a) révész
„A” képesítés bármely komp, b) révész
képesítés a kézi és gépi erővel üzemelő köteles komp, továbbá az evezős
révcsónak 11. Fedélzeti tiszt képesítés II. fedélzeti tiszti
szolgálat ellátására jogosít. 17. Elsősegélynyújtó képesítés utasszállító hajón
laikus elsősegélynyújtásra jogosít. A képesítések megszerzésének
feltételei 1. Az „A” és „B” kategóriájú
hajóvezetői vizsgára bocsátás feltételei: a) betöltött
21. életév; b) fedélzeti
szolgálatban szerzett négy év gyakorlat ba) amelyből
legalább két évet matróz vagy magasabb szintű szolgálatban kell megszerezni, bb) amely a
legalább kormányosként szerzett gyakorlat időtartamával csökken, amely
csökkenés azonban összességében nem haladhatja meg az egy évet, bc) amely a
képzés időtartamával csökken, ha a teljes gyakorlatot jóváhagyott képzés
részeként szerezték, amely csökkenés azonban nem haladhatja meg a két évet, bd) amely a
megszerzett gyakorlati idő felével, de legfeljebb egy évvel csökken, ha a
gyakorlatot részben tengeri hajón fedélzeti szolgálatban vagy belvízi hajón
gépész munkakörben szerezték, be) amelynek
30%-át 12 főnél több utas szállítására engedélyezett vitorlás hajón kell
megszerezni, ha a vizsga vitorlás hajó vezetésére is kiterjed. Az időalap kiszámításánál a ba)-bd) alpontokban
meghatározott kedvezményeket figyelembe kell venni. A bb)-bd) alpontokban meghatározott gyakorlati
idő kedvezmények nem vonhatók össze. c) jóváhagyott
hajóvezetői képzésben történt eredményes részvétel igazolása; d) ”B”
kategóriájú hajóvezetői vizsga esetében II. szintű vonalvizsga-bizonyítvány,
amely a belvizek bármely vízterületére vonatkozóan került kiállításra;
„A” kategóriájú hajóvezetői vizsga esetében III. szintű vonalvizsga-bizonyítvány.
A vonalvizsga a hajóvezetői vizsga részeként is letehető, de annak eredményes
befejezése feltétele a hajóvezetői vizsga egyes tárgyaiból teendő vizsgák
megkezdésének; e) belvízi
hajózási rádiótelefon kezelői képesítés. 2. A „C” kategóriájú
hajóvezetői vizsgára bocsátás feltételei: a) betöltött
21. életév; ba) jóváhagyott
hajóvezetői képzésben történt igazolt részvétel, valamint legalább matróz
szolgálatban eltöltött két év fedélzeti gyakorlat, vagy bb) hajózási
képzést nyújtó felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, valamint legalább
matróz szolgálatban eltöltött 18 havi fedélzeti gyakorlat, vagy bc) érettségi
bizonyítvány és hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány, valamint
legalább matróz szolgálatban eltöltött 21 havi fedélzeti gyakorlat; c) belvízi
hajózási rádiótelefon kezelői képesítés; d) II. szintű
vonalvizsga-bizonyítvány, amely a Duna és vízrendszere valamely vízterületére
vonatkozóan került kiállításra. A vonalvizsga a hajóvezetői vizsga részeként is
letehető, de annak eredményes befejezése feltétele a hajóvezetői vizsga egyes
tárgyaiból teendő vizsgák megkezdésének; e) vitorlás
hajó vezetésére jogosító képesítés megszerzéséhez vitorlás kishajó-vezetői
(hivatásos) képesítés és 12 havi fedélzeti szolgálatban szerzett gyakorlat
szükséges olyan vitorlás nagyhajón vagy vitorlás kishajón, amelyen 12 főnél
több utas szállítását engedélyezték; f) szolgálati
célú hajóvezetői vizsga további feltétele: szolgálati célú kisgéphajó-vezetői
bizonyítvány és annak birtokában szerzett, gépi meghajtású kereskedelmi vagy
szolgálati nagyhajón teljesített, 12 havi kormányosi gyakorlat. 3. A kishajó-vezetői vizsga
feltételei: a) hivatásos
kishajó-vezetői vizsga feltételei: aa) hajózási
szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban
eltöltött 12 havi - átkelőjáratban közlekedő hajó és vitorlás kishajó
vezetéséhez 8 havi - hajózási gyakorlat, vagy ab) jóváhagyott
kishajó-vezetői képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban eltöltött 14
havi - átkelőjáratban közlekedő hajón vagy vitorlás kishajón szerzett 10 havi -
hajózási gyakorlat, vagy ac) kedvtelési
célú kishajó-vezetői bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban kormányosként
eltöltött 4 havi hajózási gyakorlat, vagy ad) fedélzeti
szolgálatban eltöltött 16 havi - átkelőjáratban közlekedő hajón vagy vitorlás
kishajón szerzett 12 havi - hajózási gyakorlat, vagy ae) szolgálati
kisgéphajón szerzett 12 havi hajóvezetői gyakorlat, amelyet a hajózási hatóság
igazol, af) I. szintű
vonalvizsga; b) szolgálati
kisgéphajó-vezetői vizsga feltételei: ba) hajózási
szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány vagy jóváhagyott szolgálati
kisgéphajó-vezetői, illetve hivatásos kisgéphajó-vezető képzésben vagy a
szolgálati kisgéphajó-vezető vizsga tantárgyait magába foglaló egyéb képzés
igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban eltöltött 4 havi szolgálati célú
vagy hivatásos hajózási gyakorlat, vagy bb) kedvtelési
célú kishajó-vezetői bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban eltöltött 3 havi
hivatásos vagy szolgálati célú hajózási gyakorlat, vagy bc) fedélzeti
szolgálatban 12 havi hajózási gyakorlat, amelynek igazolása a hajózási hatóság
által, illetve szolgálati célú gyakorlat esetén annak a szervezetnek a vezetője
által történik, ahol a gyakorlat megszerzésére sor került, bd) I. szintű
vonalvizsga; c) a
kisgéphajó- és vitorlás kishajó-vezetői „A” vizsga feltételei: ca) nagyhajón
vagy cb) 12 főnél
nagyobb utas-befogadóképességű kishajón. 4. Az úszómunkagép-vezetői vizsga
feltételei: a) hajózási
szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban
eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek legalább felét úszómunkagépen kell
eltölteni, vagy b) jóváhagyott
úszómunkagép-vezetői képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban
eltöltött 24 havi gyakorlat, amelynek legalább felét úszómunkagépen kell
eltölteni, vagy c) fedélzeti szolgálatban
eltöltött 36 havi gyakorlat, amelynek legalább felét úszómunkagépen kell
eltölteni. 5. A géphajó-kormányosi vizsga
feltételei: a) hajózási
szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban
eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek legalább felét kormányos szolgálatban
géphajón kell eltölteni, vagy b) jóváhagyott
géphajó-kormányosi képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban eltöltött
24 havi gyakorlat, amelynek legalább felét kormányos szolgálatban géphajón kell
eltölteni, vagy c) fedélzeti
szolgálatban eltöltött 36 havi gyakorlat, amelynek legalább felét kormányos
szolgálatban géphajón kell eltölteni, d) II. szintű
vonalvizsga. 6. A gépnélküli hajóvezetői vizsga feltételei: a) hajózási
szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban
eltöltött 12 havi gyakorlat, amelynek legalább felét gépnélküli hajón kell
eltölteni, vagy b) jóváhagyott
gépnélküli hajó-vezetői képzés igazolt elvégzése és fedélzeti szolgálatban
eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek legalább felét gépnélküli hajón kell
eltölteni, vagy c) fedélzeti
szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat, amelynek legalább felét gépnélküli
hajón kell eltölteni. 7. a) A révész
„A” képesítés megszerzéséhez szükséges vizsga feltétele: aa) kormányos
képesítés és 12 havi fedélzeti szolgálatban szerzett hajózási gyakorlat, vagy ab) szabadon
közlekedő gépi hajtású kompon (a csónak kivételével) szerzett 6 havi hajózási
gyakorlat, vagy ac) révész
képesítés és révészként szerzett 6 havi, továbbá szabadon közlekedő gépi
hajtású kompon (a csónak kivételével) szerzett 3 havi hajózási gyakorlat, ad) német vagy
orosz nyelvből a hajózási hatóság által megbízott szakmai bizottság előtt tett
szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga, amennyiben a jelölt nemzetközi forgalom
számára megnyitott vízi útra kíván képesítést szerezni; b) a révész
képesítés megszerzéséhez szükséges vizsga feltétele: fedélzeti szolgálatban
szerzett 6 havi gyakorlat. 8. A fedélzeti tiszti vizsga
feltételei: a) betöltött
20. életév; b) ba) hajózási
képzést nyújtó felsőoktatási intézményben szerzett oklevél és fedélzeti
szolgálatban eltöltött 15 havi gyakorlat, amelynek legalább 50%-át géphajón,
kormányosi szolgálatban kell eltölteni, vagy bb) érettségi
bizonyítvány és hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány és
fedélzeti szolgálatban eltöltött 18 havi gyakorlat, amelynek legalább 50%-át
géphajón, kormányosi szolgálatban kell eltölteni, vagy bc) érettségi
bizonyítvány és jóváhagyott fedélzeti tiszti képzésben történt igazolt
részvétel és fedélzeti szolgálatban eltöltött 24 havi gyakorlat, amelynek
legalább 50%-át géphajón, kormányosi szolgálatban kell eltölteni; c) URH rádió-távbeszélői
képesítés; d) német vagy
orosz nyelvből államilag elismert alapfokú „A” típusú nyelvvizsga
és a hajózási hatóság által megbízott szakmai vizsgabizottság előtt tett
szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga. 9. A kormányos képesítés hajós
szolgálati könyvbe történő bejegyzéséhez és a képesítés kérésre történő
kiadásához 2 év matrózi szolgálatban eltöltött hajózási gyakorlatot kell
igazolni. 10. A radarhajós vizsga feltételei: a) a megjelölt
hajófajta (nagy-, illetve kishajó vagy komp) vezetésére jogosító képesítés, b) az a) pontban
megjelölt képesítés birtokában legalább kormányosi szolgálatban töltött 8 havi
hajózási gyakorlat. 11. A veszélyes áru szállítási
szakértő vizsga feltételei: - az ADN Szabályzat 8.2 fejezetében foglalt
feltételek. 12. A vizsgára jelentkező
személynek, ha az adott vizsgához előírt fedélzeti gyakorlatnak megfelelő
időtartamú gépüzemi szolgálatot tud igazolni, a fedélzeti szolgálati időnek
csak felét kell teljesítenie. a) víziútnak
nyilvánított vízterületre aa) a Dunára és
vízrendszerére, ab) kishajóra
I., nagyhajóra II. szinten, tengeri partmenti hajózási körzetre vonatkozó
szabályokra is kiterjedően III. szinten b) a víziútnak
nem minősített valamennyi magyarországi vízterületre érvényes; c) vizsgára
bocsátást arra a vízterületre lehet kérni, amelyen - a Balaton, a Velencei-tó
és a Fertő-tó kivételével - 8 hegy- és 8 völgymeneti út megtételét a jelölt
igazolta. A Balatonon 60 nap, a Velencei-tavon és a Fertő-tavon 30 nap
kormányosi vagy annál magasabb szintű fedélzeti szolgálatot kell igazolni; d) feltétele
német vagy orosz nyelvből a hajózási hatóság által megbízott szakmai
vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga, ha a jelölt
nemzetközi forgalom számára megnyitott víziútra kíván vonalismereti vizsgát
tenni; e) II. és III.
szinten a vonalismeretet a vonalvizsga bizonyítvány igazolja. Az I. szintű
vonalvizsga eredményét a hajózási hatóság a képesítő okmányba jegyzi be; f) a hajózási
hatóság illetékességi területén kívüli vízterületre, más EGT állam vagy Duna
bizottsági tagállam hatóságánál tett vonalvizsga alapján szerzett bizonyítványt
a hajózási hatóság - a területileg illetékes hajózási hatóság által kibocsátott
bizonyítvány vagy igazolás alapján - kérelemre honosítja (a vonalvizsga
bizonyítványba bejegyzi). 14. Az úszómunkagép-vezetői
képesítés kiterjesztése a megszerezni kívánt képesítéssel vezethető munkagépen
teljesített 3 havi gyakorlat igazolása esetén kérelmezhető. 15. Hajózási szakképzésben szerzett
képesítő bizonyítványként - az A. rész alkalmazásában - azt a képesítő okmányt
lehet elfogadni, amelyet olyan oktatási intézmény adott ki, amelynek tanterve a
hajózási hatóság által jóváhagyott szakmai oktatási programot tartalmazza. 16. A belvízi hajózási rádiótelefon
kezelői vizsga feltétele a belvízi nagyhajón, kishajón, úszómunkagépen vagy
kompon szerzett 6 havi fedélzeti gyakorlat. 17. A személyhajózási szakértői
képesítés megszerzésének és megtartásának feltételei: a) betöltött
21. életév, b) személyhajón
töltött fedélzeti szolgálatban megszerzett kellő gyakorlat, c) igazolt
részvétel jóváhagyott képző szerv személyhajózási szakértő képzésén, d) a
jóváhagyott képző szervnél tett eredményes vizsgáról szóló igazolás, és e) öt évenként
ismeretfelújító képzésben történő részvétel és eredményes vizsgáról szóló
igazolás. 18. Az elsősegélynyújtó képesítés
megszerzésének és megtartásának feltételei: a) betöltött
17. életév, b) igazolt
részvétel jóváhagyott képző szerv elsősegélynyújtó képzésén, c) a
jóváhagyott képző szervnél tett eredményes vizsgáról szóló igazolás, és d) három
évenként ismeretfelújító képzésben történő részvétel és eredményes vizsgáról
szóló igazolás. 19. A légzőkészülék-kezelői
képesítés megszerzésének és megtartásnak feltételei: a) betöltött
18. életév, b) igazolt
részvétel jóváhagyott képző szerv légzőkészülék-kezelői képzésén, c) a
jóváhagyott képző szervnél tett eredményes vizsgáról szóló igazolás, és d) két évenként
ismeretfelújító képzésben történő részvétel és eredményes vizsgáról szóló
igazolás. 20. A személyhajózási szakértői, az elsősegélynyújtó
és a légzőkészülék-kezelői képesítő vizsgát az e képesítésekhez szükséges
ismeretek oktatására jóváhagyott képző szerv vizsgabizottsága előtt kell tenni.
A képző szerv köteles vizsgálni és dokumentálni a 17-19. pontban foglaltaknak
való megfelelést. 2. A 2/IV/l. táblázatban foglalt
olyan azonos megnevezésű vizsgatárgyaknál, amelyeknél az egyes képesítésekhez
eltérő szintű követelményeknek kell megfelelni, a szinteket római számok
jelzik. Az egyes szintek tartalmi követelményeit a hajózási hatóság állapítja
meg és honlapján, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos
Értesítőben közzéteszi. 3. A radarhajós vizsga
vizsgatárgyai: a) radarelmélet,
radarberendezés működése; b) radarkészülék
kezelése; c) radarkép
kiértékelése; d) fordulásjelző
működése és használata; e) hajóvezetésre
vonatkozó szabályok korlátozott látási viszonyok között; és f) gyakorlati
vizsga, amelynek tárgyai: fa) felkészülés
radarhajózásra, fb) hajózás
radarral (hegy- és völgymenetben, fordulás, találkozás, előzés, várakozás), fc) ki- és behajózás kikötőbejáratban, fd) zavarjelenségek (pl. többszörös vagy hamis visszhang) kezelése, és fe) magatartás
különleges helyzetben. 4. A belvízi hajózási rádiótelefon
kezelő vizsga vizsgatárgyai: a) elméleti
vizsga: aa) a belvízi
mozgószolgálat alapelveinek ismerete, ab) a fedélzeti
rádióállomások alapvető berendezéseinek gyakorlati ismerete és használatának
képessége, ac) általános
kommunikációs ismeretek, ad) a szabványos
rádióforgalmazási szótár használata, ae) „A hajózható
belvízi utak rádiótelefon-szolgálati útmutatójának” ismerete, b) gyakorlati
vizsga. 5. Vonalvizsga: a) vaktérkép
kitöltése (csak II. és III. szinten); b) helyi
víziközlekedési szabályok ismerete; c) gázlók és
vízmércék, hajózási akadályok, hajó méreteinek meghatározása; d) a szakasz
meghajózásának ismertetése; e) csak III.
szinten: ea) a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályok
ismerete - beleértve a navigációs jeleket (a kitűzést és bójázást) -, valamint
a tengeri szakasz közlekedési szabályzata, eb) parti
navigáció (útvonal meghatározása, a pozícióvonalak és a hajó helyzetének
meghatározása, hajózási nyomtatványok és kiadványok, tengerészeti térképek
használata, navigációs jelek és bójázási rendszerek, tájoló használata, az
ár-apály ingadozás alapjai); f) egyszerűsített
teszt-vizsga: egy több helyes válasz kiválasztására alkalmas, kettő vagy több
(legfeljebb öt) válaszlehetőséget tartalmazó teszt kérdéssor, amely szöveges,
képi, térképi elemeket tartalmazhat. 6. Hajózási szakmai nyelvismeret: a) szakmai
szókincs, b) fordítás
magyarról idegen nyelvre, c) fordítás idegen nyelvről magyarra, d) szövegértés. 7. Veszélyes áru szállítási szakértői vizsga: - az ADN Szabályzat 8.2 fejezetében foglalt ismeretanyag. 8. Személyhajózási szakértői vizsga témái: a) Elméleti elemek: aa) a személyhajó rendeltetésnek megfelelő berendezése és felszerelése, ab) a megfelelő segítségnyújtásra vonatkozó előírások és bevezetésük, ac) a személyzet és a hajón dolgozó személyek feladatai a biztonsági
szerepeknek megfelelően, ad) a személyhajó stabilitásának alapfogalmai havaria esetén, ae) tűzmegelőzés és elhárítás, a tűzoltó berendezések használata (nagynyomású
vízporlasztásos tűzoltó rendszer és beépített tűzoltó berendezések használata), af) a biztonsági berendezések és felszerelések vizsgálati okmányai, ag) a konfliktusmegoldás alapjai, ah) a pánikmegelőzés alapelvei, b) Gyakorlati elemek: ba) a személyhajók biztonsági felszerelése használatának és kezelésének
ismeretei (például mentőmellény felvétele, felúszó testek kezelése, mentőcsónak
és egyéb mentőeszközök kezelése, hordozható tűzoltó eszközök kezelése), bb) a biztonsági előírások és a megfelelő segítségnyújtás gyakorlati
átültetésének ismeretei (például utasok evakuálása a füsttel teli térből
biztonságos területre, tűz eloltása, vízzáró és tűzgátló kapuk kezelése). 9. Elsősegélynyújtó vizsga témái: a) az elsősegély-nyújtás általános szabályai, b) az eszméletlenség fogalma, tünetei, ellátása, c) a vérzések fajtái, ellátása, d) a shock fogalma ellátása, e) termikus traumák, f) az ízületi sérülések, g) csontsérülések, h) hasi sérülés, i) kimentés, j) mérgezések, k) belgyógyászati balesetek és kórképek, l) teendők
tömeges baleset helyszínén, m) drogok,
gyógyszerek hatása a vezetésre, n) az
újraélesztés (BLS, ALS), o) a légzés, p) a keringés, q) az újraélesztés ABC-je, a tevékenység algoritmusa, r) az újraélesztés kimenetelének megítélése, s) az újraélesztés rendkívüli körülmények között, t) félautomata defibrillátor használata. 10. Légzőkészülék-kezelő vizsga témái: a) a tűzháromszög, b) az égés és szakaszai, c) az oltás (ajtók, ablakok és nyitásuk), oltás veszélyei, d) az oltóanyagok és berendezések (tűzoltótömlő, oltótakaró, hordozható
oltóeszközök), e) a legfontosabb oltóanyagok alkalmazása, f) a mérőeszközök, g) a veszélyes anyagok, h) a légzőkészülék alkalmazása és kezelése. 11. Ha a jelölt olyan hajózási oktatási intézményben szerezte oklevelét,
illetve képesítő bizonyítványát, amelynek tanterve a hajózási hatóság által
jóváhagyott szakmai oktatási programot tartalmazza, akkor a jelöltet a 2/IV/1.
táblázat 2-9. pontjaiban megnevezett képesítések elméleti vizsgái alól -
kérelmére - a hajózási hatóság részlegesen vagy teljesen mentesíti. 12. A tengerészkapitány képesítéssel és legalább 12 havi tengeri hajó
vezetői gyakorlattal rendelkező személy a hajózási szabályzat, hajóvezetéstan,
vonalismeret, ADN szabályzat, jogi ismeretek és vízrajz tantárgyakból tett
különbözeti vizsgával, és legalább 12 havi, belvízi nagyhajón, kormányosi
szolgálatban eltöltött gyakorlat igazolásával, belvízi hajóvezető
„A” képesítést szerezhet. 13. A tengerész fedélzeti tiszti képesítésű, legalább 12 havi tengerész
fedélzeti tiszti szolgálatban szerzett gyakorlattal rendelkező személy a
hajózási szabályzat, hajóvezetéstan, vonalismeret, ADN szabályzat, jogi
ismeretek és vízrajz tantárgyakból tett különbözeti vizsgával és legalább 12
havi, belvízi nagyhajón kormányosi szolgálatban eltöltött gyakorlat
igazolásával, belvízi fedélzeti tiszt képesítést szerezhet. 2/IV/1. táblázat Az„A” rész IV. fejezet
1-10. számú képesítővizsgáinak vizsgatárgyai a) magányosan és kötelékben haladó hajó
gyakorlati vezetése (csak géphajóra szóló képesítés esetében), vitorlás hajó
gyakorlati vezetése (csak vitorlás hajó vezetésére jogosító képesítés esetén). b) csak vitorlás kishajóvezető vizsga esetén, c) vitorlás kishajóvezető képesítés esetén
vitorlás kishajó gyakorlati vezetése, d) csak a rendelet általános részéből, a 2.
melléklet A. Részéből és az 5. mellékletből. e) a gyakorlati vizsga során teljesítendő
feltételeket és feladatokat a vizsgaszabályzat (7. számú melléklet) állapítja
meg; f) Az egyes tantárgyaknál bejegyzett római
számok a vizsga szintjét jelölik meg (I-VI.). B. Rész Belvízi úszólétesítményen képesítéshez kötött gépüzemi
szolgálatok 1. A
géptiszt képesítés korlátozás nélkül jogosít a gépüzem-vezetői szolgálat
ellátására. 2. A
gépkezelő képesítés jogosít a) 500 kW-nál
nem nagyobb főgépteljesítményű úszólétesítmény gépüzemének vezetésére, b) géptiszt
vezetése alatt álló gépüzemben önálló szolgálat ellátására. A képesítések megszerzésének feltételei a) gépkezelői
képesítés, b) legalább egy
nagyjavítás irányítása felügyelet mellett, c) hajózási
vagy gépészeti szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány vagy szervezett
gépkezelői képzés elvégzésének igazolása, és 6 havi géphajón vagy egyéb önálló
gépüzemű úszó létesítményen szerzett gyakorlat, vagy d) géphajón
vagy egyéb önálló gépüzemű úszólétesítményen szerzett legalább 12 havi
gyakorlat. A „B” rész IV. fejezete 1. és 2. számú
képesítővizsgáinak vizsgatantárgyai
3. számú
melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez I. A HIVATÁSOS TENGERÉSZ SZOLGÁLAT ALAPKÖVETELMÉNYEI 1. A
tengerésznek első behajózása, illetve a tengerész szolgálati könyv kiállítása
előtt a) személyi
túlélés-technikai, b) alapfokú
tűzvédelmi, c) személyi
biztonságtechnikai, a hajó személyzetéért viselt felelősségi és
környezetvédelmi, valamint d) alapfokú
egészségügyi elsősegélynyújtási ismeretekből a hajózási hatóság által erre
felhatalmazott szerv előtt vizsgát kell tennie. A sikeres vizsga alapján kiállított
bizonyítványok érvényessége 5 év. e) Vizsga
nélkül ki kell adni a személyi túlélés-technikai ismeretek, alapfokú tűzvédelmi
ismeretek, személyi biztonságtechnikai, tengeri környezetvédelmi és a hajó
személyzetéért viselt felelősségi ismeretek elsajátításáról a bizonyítványt
annak, aki 1997. február 1. napja előtt szerzett képesítést, illetve ezt
megelőzően tengeri hajón legalább 3 évig teljesített szolgálatot. a) a biztonsági
információk jelöléseit, jeleit és riasztó jelzéseit; b) „ember
a vízben”, tűzriadó
és hajóelhagyás esetén szükséges teendőket; c) a
gyülekezési és beszállási helyeket és a vészhelyzeti menekülési utakat; d) mentőmellények
tárolási helyét és azok helyes viselését; e) a hordozható
tűzoltó készülékek kezelését; f) a teendőket
elsősegély nyújtása esetén; g) a tűz- és
vízmentes ajtók helyét és azok kezelését. II. AZ EGYES TENGERÉSZ KÉPESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ
KÖVETELMÉNYEK Tengeri hajón képesítéshez kötött fedélzeti
szolgálatok 3.
navigációs őrszolgálatért felelős tiszt, a) általános
rádiókezelő, b) korlátozott
rádiókezelő, 5.
navigációs őrszolgálat tagja, 5. A
túlélési járműkezelői bizonyítvány túlélési jármű vezetésére és kezelésére
jogosít. a) Az általános
rádiókezelő bizonyítvány (GOC) tengeri mozgószolgálatban bármely hajó
rádióberendezésének kezelésére és azon történő forgalmazásra jogosít. A
bizonyítvány 5 évig érvényes. b) A
korlátozott rádiókezelő bizonyítvány (ROC) tengeri mozgószolgálatban bármely
hajó rádióberendezésének kezelésére és azon történő forgalmazásra jogosít,
feltéve, hogy a berendezés kezeléséhez egyszerű külső kapcsolók használatára
van szükség, és a berendezés maga biztosítja a frekvenciastabilitást a
Nemzetközi Rádiószabályzat 2. függelékében rögzített tűréshatárok között,
továbbá amely a GMDSS szerinti A1 körzetben szükséges. A bizonyítvány 5 évig
érvényes. 7. A
radarkezelői bizonyítvány a hajó radarberendezésének kezelésére jogosít. 8. Az
ARPA-kezelői bizonyítvány a hajó ARPA berendezésének kezelésére jogosít. A képesítések megszerzésének feltételei 1. A
3000 BT vagy annál nagyobb hajón a tengerészkapitányi képesítéshez előírt
feltételek: a) navigációs
őrszolgálati tisztként 500 BT vagy annál nagyobb hajón teljesített 36 havi
szolgálat, amely 24 hónapra csökkenthető, ha ebből legalább 12 hónapig ilyen
tengeri szolgálatot első tisztként teljesített, valamint elvégezte a
jóváhagyott oktatást és képzést az STCW szabályzat A-II/2. részében a 3000 BT
vagy annál nagyobb hajók parancsnokaira és első tisztjeire előírt szakmai
alkalmassági követelmény szerint, b) angol
nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, c) egészségügyi
ellátási és emelt szintű tűzvédelmi képesítés, d) „Gyakorlatok
vizsgakönyve - 3000 BT vagy annál nagyobb hajón - kapitányi vizsgához”, 2. A
3000 BT vagy annál nagyobb hajón az első tiszti képesítéshez előírt feltételek: a) navigációs
őrszolgálati tisztként 500 BT vagy annál nagyobb hajón teljesített legalább 12
havi szolgálat, valamint elvégezte a jóváhagyott oktatást és képzést az STCW
szabályzat A-II/2. részében a 3000 BT vagy annál nagyobb hajók parancsnokaira
és első tisztjeire előírt megállapított szakmai alkalmassági követelmény
szerint, b) angol
nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, c) egészségügyi
ellátási és emelt szintű tűzvédelmi képesítés, d) „Gyakorlatok
vizsgakönyve - 3000 BT vagy annál nagyobb hajón - első tiszti vizsgához”, 3. Az
500 BT és 3000 BT közötti hajón a tengerészkapitányi képesítéshez előírt
feltételek: a) navigációs
őrszolgálati tisztként 500 BT vagy annál nagyobb hajón teljesített 36 havi
szolgálat, amely 24 hónapra csökkenthető, ha ebből legalább 12 hónapig ilyen tengeri
szolgálatot első tisztként teljesített, valamint elvégezte a jóváhagyott
oktatást és képzést az STCW szabályzat A-II/2. részében az 500 BT és 3000 BT
közötti hajók parancsnokaira és első tisztjeire előírt szakmai alkalmassági
követelmény szerint, b) angol
nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, 4. Az
500 BT és 3000 BT közötti hajón az első tiszti képesítéshez előírt feltételek: a) navigációs
őrszolgálati tisztként 500 BT vagy annál nagyobb hajón teljesített 12 havi
szolgálat, valamint elvégezte a jóváhagyott oktatást és képzést az STCW
szabályzat A-II/2. részében az 500 BT és 3000 BT közötti hajók parancsnokaira
és első tisztjeire előírt szakmai alkalmassági követelmény szerint, b) angol
nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, c) egészségügyi
ellátási és emelt szintű tűzvédelmi vizsga, a) betöltött
21. életév, b) rendelkezzen
legalább egyéves jóváhagyott olyan tengeri szolgálattal, valamely olyan jóváhagyott
képzési program részeként, amely magában foglalja az STCW szabályzat A-II/1.
előírásainak megfelelő fedélzeti gyakorlati képzést, és amelyet jóváhagyott
gyakorlati vizsgakönyv igazol, vagy legalább háromévi tengeri szolgálattal, c) az előírt
tengeri gyakorlat ideje alatt legalább hat hónapig navigációs őrszolgálatot
teljesített a hajóparancsnok vagy képesített tiszt felügyelete mellett, d) angol
nyelvből államilag elismert általános alapszintű nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, e) GMDSS-kezelői
bizonyítvány (GOC), f) radarkezelői
bizonyítvány, g) egészségügyi
elsősegély-nyújtási és emelt szintű tűzvédelmi vizsga, 6. A
navigációs őrszolgálat tagja képesítéshez előírt feltételek: a) 500 BT vagy
annál nagyobb tengeri hajón navigációs őrségben képesítés nélkül teljesített 6
hónapi igazolt tengeri szolgálat és jóváhagyott elméleti és gyakorlati képzés, b) alapfokú
tűzvédelmi, túlélés-technikai, személyi biztonságtechnikai, a hajó személyzetéért
viselt felelősségi és környezetvédelmi, valamint elsősegély-nyújtási
ismeretekből tett vizsga, továbbá a) jóváhagyott
elméleti és gyakorlati képzés igazolása vizsgajegyzőkönyvvel, b) 12 havi
igazolt tengeri gyakorlat, a) jóváhagyott
elméleti és gyakorlati képzés, b) a hajózási
hatóság előtt tett elméleti és gyakorlati vizsga, a) jóváhagyott
képzés elvégzése, b) igazolt
tengeri radarkezelői gyakorlat és szimulátoron vagy élő radaron letett vizsga. 10. Az
ARPA-kezelő képesítés megszerzésének feltételei: a) radarkezelői
bizonyítvány, b) jóváhagyott
képzés elvégzése, és szimulátoron vagy hajón üzemelő ARPA-n letett vizsga. 11. Az
ILO 176. számú egyezménye szerint kiadható nem STCW képesítések megszerzésének
feltételei: a) Fedélzetmester: aa) 30 havi
igazolt fedélzeti szolgálat, vagy ab) 24 hónap
igazolt fedélzeti szolgálat és hajózási szakképzésben szerzett képesítő
bizonyítvány, ac) navigációs
őrszolgálat képesített tagja bizonyítvány, b) Kormányosmatróz: ba) 12 havi
igazolt fedélzeti szolgálat, bb) navigációs
őrszolgálat képesített tagja képesítés, c) Matróz: ca) 7 havi
igazolt fedélzeti szolgálat, cb) navigációs
őrszolgálat képesített tagja képesítés, a) navigáció
vezetői szinten: aa) útvonaltervezés
és a hajó vezetése, ab) műveletezés
és a hajó irányítása bármilyen körülmények között, ac) mágnességtan,
parti, csillagászati, elektronikus helyzet meghatározás, ad) felkutatási
és mentési műveletek koordinálása, ae) őrszolgálat
szervezésének és ellátásának szabályai, af) az időjárás
és a tengerállapot előrejelzése, ag) a hajózás
ideje alatt bekövetkezett havaria esetén teendő intézkedések, af) a főgépek, a
géptéri rendszer és távvezérlő rendszereinek ismerete; b) rakománykezelés
és elrendezés vezetői szinten: ba) a
biztonságos rakodás, rakományelrendezés, a rögzítés tervezése, valamint
biztosítása menetben és a kirakás alatt, bb) hajók
stabilitása, bc) a hajótest
szilárdsága, bd) rakodási
terv készítése, a stabilitás, a trimm és a hajótest igénybevételének
ellenőrzése, be) veszélyes
áruk szállítása; c) a hajó
üzemének irányítása és a hajón levő személyekkel való törődés vezetői szinten: ca) a személyzet
szervezése, irányítása, cb) az
egészségügyi gondozás biztosítása, cd) a hajó
személyzete, az utasok biztonságának, továbbá a mentőeszközök, a tűzoltó
berendezések és az egyéb biztonsági rendszerek üzemkész állapotának
biztosítása, ce) vészhelyzeti
riadótervek készítése és vészhelyzetben teendő intézkedések; d) a
jogszabályi rendelkezések, a tengeri élet biztonságára és a környezet védelmére
vonatkozó rendelkezések betartása. a) navigáció
szolgálatvezetői szinten: aa) útvonaltervezés
és a hajó helyzetének meghatározása, ab) manőverezés
és a hajó kezelése, ac) reagálás
vészhelyzetekre, ad) reagálás
vészjelzésre a tengeren, ae) a
biztonságos navigációs őrszolgálat ellátása, af) biztonságos
hajózás radar és ARPA segítségével, ag) információk
közlése és vétele vizuális jelzésekkel; b) rakománykezelés
és elrendezés szolgálatvezetői szinten: ba) a
biztonságos rakodás, rakományelrendezés, a rögzítés ellenőrzése, valamint
biztosítása menetben és a kirakás alatt, bb) az áruterek,
raktárfedelek és ballaszttartályok hibáinak felderítése; c) a hajó
üzemének irányítása és a hajón levő személyekkel való törődés szolgálatvezetői
szinten: ca) a hajó
hajózásra alkalmasságának fenntartása, cb) tűzmegelőzési
és tűzoltási készülékek ismerete, cc) az életmentő
készülékek üzemeltetése, cd) egészségügyi
segítség nyújtása a hajón, ce) a tengeri
környezetszennyezés megelőzésének biztosítása, cf) a jogszabályi
rendelkezések, a tengeri élet biztonságára és a környezet védelmére vonatkozó
rendelkezések betartása. 4.
Navigációs őrszolgálat tagja - őrszolgálati beosztott - képesítéshez a vizsga
előírt tantárgyai: a) elméleti
vizsga aa) mágneses és
pörgettyűs tájolók használata, kormányberendezések ismerete, ab) vészhelyzetben
követendő eljárások, őrszolgálat ellátására vonatkozó szabályok, ac) belső
hírközlő rendszerek, riasztóberendezések, a parancsnoki híd berendezéseinek
ismerete, ad) a hang- és
fényjelzések, beleértve a pirotechnikai eszközöket, ismerete, ae) GMDSS
berendezés kezelésének általános ismerete, af) hajófelszerelés
és hajókarbantartás, ag) fedélzeti
leltár és anyagismeret; b) gyakorlati
vizsga ba) a
„Tengeren történő összeütközések elkerülésére vonatkozó szabályok”
ismerete, bb) a hajó
kormányzásával kapcsolatos vezényszavak ismerete magyarul és angolul, bc) átváltás
robotkormányról kézire és viszont, a robotkormány működtetése, ismerete, bd) a horgonyzás
gyakorlati ismeretei, be) érkezési-indulási
manőverek gyakorlati ismerete, bf) a rakomány
kezelésében való jártasság, bg) a veszélyes
áru rakodásával kapcsolatos alapvető ismeretek, bh) fedélzeti
gyakorlati munkák gépekkel. 5.
Túlélési járműkezelői vizsga: a) elméleti
vizsga aa) hajón lévő
mentőeszközök, ab) a túlélési
jármű felépítése, felszerelése, a vízre bocsátás eszközei, teendők a különféle
riadók esetében, ac) a hajó
elhagyása esetén, majd a hajó elhagyása után végrehajtandó intézkedések, ad) túlélési
jármű vízre bocsátása és vezetése viharos tengeren, a jármű biztonsági
berendezéseinek, eszközeinek használata, ae) a túlélési
járművön tartózkodás szabályai, a túlélőket fenyegető veszélyek, és ezeket
megelőző intézkedések, af) a
helikopteres mentés módszerei, ag) a
vészjelzések ismerete, vészjelzőeszközök használata, ah) a part
megközelítése, partraszállás túlélési járművel; b) gyakorlati
vizsga ba) a túlélési
jármű vízre bocsátásakor, a be- és kiszállás alkalmával, továbbá a hajótól
eltávolodáskor kiadandó parancsok ismerete és végrehajtása, bb) a
mentőmellény felöltése, vízbeugrás, beszállás a járműbe, vízből sérült
személyek beemelése, azok ellátása és szállítása, bc) evezés,
kormányzás, árboc felállítása, vitorla felszerelése, a hajó vezetése
vitorlával, csónak kormányzása tájolóval, jelzőeszközök használata, bd) a hordozható
rádiókészülék, rádióbóják kezelése, használata, be) a túlélési
jármű motorjának indítása, üzemeltetése, a hozzá tartozó tűzoltó készülék
használata. a) elméleti
vizsga: aa) a tengeri
mozgószolgálat alapelveinek ismerete, ab) a fedélzeti
rádióállomások alapvető berendezéseinek gyakorlati ismerete és használatának
képessége, ac) a GMDSS
rendszer és alrendszerek üzemeltetési eljárásai és gyakorlati üzemeltetése, ad) szolgálat
szükséghelyzetben, ae) a mentési,
felkutatási rendszerek és eljárások ismerete, af) helyzetjelző
rendszerek és eljárások, ag) a nemzetközi
kódjelzések, a mentési és felkutatási kézikönyv, a szabványos tengerészeti
szakszótár alkalmazása, ah) a rádión
keresztül orvosi ellátást biztosító rendszerek és eljárások, ai) általános
kommunikációs ismeretek, c) gyakorlati
vizsga szimulátoron. a) elméleti
vizsga aa) a radar
működési elve, jellemzői, ab) az IMO
előírásai a radarra, ac) radarnavigáció,
plottolási gyakorlat, ad) a tengeren
történő összeütközések elkerülésére vonatkozó szabályok ismerete; b) gyakorlati
vizsga ba) helymeghatározás
különféle esetei parti céltárgyakkal, bb) a céltárgy
hajó sebesség, útiránya, céltárgy hajó legszorosabb megközelítési távolsága és
céltárgy hajó legszorosabb megközelítési távolságának időpontja meghatározása, bc) elkerülő
manőver útirány és/vagy sebességváltoztatással, bd) radargyakorlat
tengeri térkép segítségével. a) elméleti
vizsga aa) a plottolási
módszerek áttekintése, ab) az ARPA
működési elve, üzemi jellemzői, ac) IMO
előírások az ARPA-ra, ad) a tengeren
történő összeütközések elkerülésére vonatkozó szabályok ismerete; b) gyakorlati
vizsga ba) a
helymeghatározás különféle módszerei, relatív és valódi plottolás, bb) a céltárgy
hajó sebesség, útiránya, céltárgy hajó legszorosabb megközelítési távolsága és
céltárgy hajó legszorosabb megközelítési távolságának időpontja meghatározása,
az automatikus célfigyelés műveletei, bc) elkerülő
manőver útirány és/vagy sebesség változtatással, bd) gyakorlati
vizsgafeladat tengeri térkép és az automatikus célfigyelés használatával. 9. A
6-7. pontban foglalt gyakorlati vizsgákat kizárólag üzemben lévő tengeri hajón
lehet letenni. 10. Az
ILO 176. számú egyezménye szerint kiadható nem STCW képesítéshez előírt vizsgák
tantárgyai: a) Fedélzetmester: aa) hajóművelettan, ab) hajószerkezettan, ac) fedélzeti
gépek, ad) hajókarbantartás, ae) fedélzeti
leltár- és anyagismeret, af) gyakorlati
munkák fedélzeti gépekkel. b) Kormányosmatróz: ba) rakodó- és
kikötőberendezések ismerete, bb) hajófelszerelés, bc) kormányberendezések,
a mágneses és pörgettyűs tájoló alapvető ismeretei, bd) navigációs
alapismeretek, be) a tengeren
történő összeütközések megelőzésére vonatkozó szabályok ismerete, bf) hang-fény
vagy céltárgy megközelítő iránylatának meghatározása (fokokban), bg) rakománykezelési
alapismeretek. c) Matróz: ca) hajókarbantartás
és felszerelés, cb) tengeri
környezetvédelmi ismeretek, cc) túlélés-technikai
eszközök és berendezések használatának ismerete, cd) jelzéstani
ismeretek, ce) havaria
eszközök használatának alapismeretei. Tengeri hajón képesítéshez kötött gépüzemi szolgálatok 3.
gépüzemi őrszolgálatért felelős géptiszt, 5.
elektrikus - nem STCW képesítés. A képesítések megszerzésének feltételei 1.
Gépüzemvezető és második géptiszt 3000 kW vagy annál nagyobb
főgépteljesítményre: a) az STCW
A-III/2. és az STCW szabályzat B. részében előírt követelményi szint szerinti
jóváhagyott képzés elvégzéséről szóló igazolás, b) angol
nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, c) egészségügyi
ellátási és emelt szintű tengeri tűzvédelmi bizonyítvány, d) 3000 kW vagy
annál nagyobb főgépteljesítményű tengeri hajón II. géptiszti szolgálat
ellátásához, legalább 12 havi jóváhagyott tengeri szolgálat megszerzése géptéri
őrszolgálatért felelős géptiszti szolgálatban, e) 3000 kW vagy
annál nagyobb főgépteljesítményű tengeri hajón gépüzemvezetői szolgálat
ellátásához, legalább 36 havi jóváhagyott tengeri szolgálat megszerzése,
amelyből nem kevesebb, mint 12 hónapot II. géptiszti szolgálatban kell
eltölteni, 2.
Gépüzemvezető és második géptiszt 750 kW és 3000 kW közötti
főgépteljesítményre: a) az STCW
A-III/3. és az STCW szabályzat B. részében előírt követelményi szint szerinti
jóváhagyott képzés elvégzéséről szóló igazolás, b) 750 kW és
3000 kW közötti főgépteljesítményű tengeri hajón II. géptiszti szolgálat
ellátásához, legalább 12 havi jóváhagyott tengeri szolgálat megszerzése géptéri
őrszolgálatért felelős géptiszti szolgálatban, c) 750 kW és
3000 kW közötti főgépteljesítményű tengeri hajón gépüzemvezetői szolgálat
ellátásához, legalább 24 havi jóváhagyott tengeri szolgálat megszerzése,
amelyből nem kevesebb, mint 12 hónapot II. géptiszti szolgálatban kell
eltölteni, d) angol
nyelvből államilag elismert általános középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, e) egészségügyi
ellátási és emelt szintű tengeri tűzvédelmi bizonyítvány. 3.
Géptéri őrszolgálatért felelős géptiszt 750 kW vagy annál nagyobb
főgépteljesítményre: a) betöltött
21. életév, b) középfokú
gépészeti vagy hajózási szakképzésben szerzett érettségi vagy képesítő
bizonyítvány és jóváhagyott géptiszti képzés elvégzéséről szóló igazolás, c) 18 hónap
igazolt gépüzemi szolgálat, d) a
„Gyakorlatok vizsgakönyvével” igazolt, a képzés részeként, hajón
elvégzett 12 havi képzés, e) angol
nyelvből államilag elismert általános alapszintű nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, g) orvosi
szükséghelyzet és elsősegélynyújtás, valamint emelt szintű tengeri tűzvédelmi
bizonyítvány. a) tengeri
hajón géptiszt felügyelete alatt a géptéri őrszolgálati feladatokkal
kapcsolatos jóváhagyott, 6 havi igazolt szolgálat, b) alapfokú
egészségügyi és tűzvédelmi bizonyítvány. 5. I.
osztályú elektrikus - nem STCW képesítés: a) II. osztályú
elektrikusi képesítés, b) angol
nyelvből államilag elismert általános alapszintű nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, c) legalább 24
havi igazolt villamos géptiszt szolgálat, továbbá 6. II.
osztályú elektrikus - nem STCW képesítés: a) betöltött
21. életév, b) középfokú
erősáramú vagy híradástechnikai szakképzésben szerzett érettségi vagy képesítő
bizonyítvány, c) angol
nyelvből államilag elismert általános alapszintű nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
igazolása, d) gépüzemi
szolgálatban eltöltött 12 havi igazolt gyakorlat, amelyből 6 hónapot géptéri
őrszolgálat tagjaként kell teljesíteni, e) középfokú
egészségügyi és emelt szintű tűzvédelmi bizonyítvány. 7.
Belvízi géptiszti képesítés beszámítása: a) orvosi
szükséghelyzet és elsősegélynyújtás, valamint emelt szintű tengeri tűzvédelmi
vizsga letételéről szóló bizonyítvány, b) túlélési járműkezelői
bizonyítvány, c) angol
nyelvből államilag elismert általános alapszintű nyelvvizsga, vagy a hajózási
hatóság által kijelölt vizsgabizottság előtt tett szakmai nyelvvizsga
bizonyítványának bemutatásával szerezhet géptéri
őrszolgálatért felelős géptiszti képesítést. a) gépüzem-vezetői
szinten: aa) termodinamika
és hőátvitel, ab) mechanika és
áramlástan, ac) hajók
főüzemének (dízelmotor, gőz- és gázturbina), valamint hűtőberendezései működési
elvének ismerete, ad) a gép
üzemeltetése, felügyelete, a működés és a terhelés értékelése, ae) anyagtechnológia, af) hajó
segédgépeinek üzemeltetése és karbantartása, beleértve a szivattyúkat, a
csőrendszereket, a segédkazánokat és a kormányberendezést, ag) fedélzeti
gépek és rakodóberendezések üzemeltetése, ah) a hajó belső
hírközlő rendszere; b) villamos
berendezések, elektronikus készülékek és vezérlőrendszerek vezetői szinten: ba) a hajó
villamos berendezéseinek és az elektronikus vezérlőberendezések üzemeltetése, bb) automatizálás
és ellenőrző rendszerek, bc) a villamos
berendezések és az elektronikus vezérlőberendezések ellenőrzése, üzemi
állapotba hozása és üzemi állapotban tartása, valamint a hiba észlelése; c) karbantartás
és javítás vezetői szinten: ca) a
karbantartás és javítás biztonságos végzésének megszervezése, cb) a gépek
hibáinak észlelése, okainak felderítése és a hibák kiküszöbölése, cc) hibakeresés
és kárelhárítás; d) a hajó
üzemének irányítása és a hajón levő személyekkel való törődés vezetői szinten: da) az
úszáshelyzet, a stabilitás és a hajótest igénybevételének ellenőrzése, db) a hajó
személyzete, az utasok biztonságának, továbbá a mentőeszközök, a tűzoltó
berendezések és az egyéb biztonsági rendszerek üzemkész állapotának
biztosítása, dc) a
vészhelyzeti cselekvési terv és a hajó fennmaradásáért vívott küzdelem sémáinak
kidolgozása, valamint vészhelyzeti cselekmények, dd) a tűz- és
tűzoltóközegek kémiája és fizikája, de) környezetszennyezés
megelőzésének módszerei, megtartandó szabályok, a megelőzés eszközei, df) a
gépszemélyzet munkájának irányítása és szervezése, dg) tengerjogi
ismeretek, beleértve a tengerhajózást érintő nemzetközi egyezményeket. a) gépüzem
szolgálatvezetői szinten: aa) termodinamika
és hőátvitel, ab) mechanika és
áramlástan, ac) hajók
főüzemének (dízel, gőz- és gázturbina), valamint hűtőberendezései működési elvének
ismerete, a rendszerek üzemeltetése, ad) a tüzelő- és
kenőanyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete, ae) anyagtechnológia, af) hajó
segédgépeinek üzemeltetése és karbantartása, beleértve a szivattyúkat, a
csőrendszereket, a segédkazánokat és a kormányberendezést, ag) fedélzeti
gépek és rakodóberendezések üzemeltetése; b) villamos
berendezések, elektronikus készülékek és vezérlőrendszerek szolgálatvezetői
szinten: ba) áramátalakító,
áramfejlesztő és ellenőrző rendszerek, működtetésük, bb) az
automatizálás alapjai, bc) a villamos,
elektronikai és ellenőrző berendezések működési elve, bd) vészüzemi
villamos berendezések; c) javítás és
karbantartás szolgálatvezetői szinten: ca) a hajó
géprendszereinek kezelése, javítása, beleértve a vezérlőrendszereket is, cb) a
biztonságos üzemeltetés és az akciók sorrendje havaria esetén; d) a hajó
üzemének irányítása és a hajón levő személyekkel való törődés szolgálatvezetői
szinten: da) stabilitás
és trimm, db) hajók
felépítése és szerkezete, dc) tűzmegelőzés
és tűz elleni küzdelem a hajókon, dd) mentőeszközök
használata, de) az
elsősegélynyújtási eszközök használata a hajókon, df) a
jogszabályok és a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére vonatkozó
rendelkezések megtartása. 4.
Géptéri őrszolgálat tagja vizsga: a) géptéri
őrszolgálati eljárások és a feladatok ellátásában való jártasság, b) a géptéri
műveletekkel kapcsolatos biztonságos munkavégzés, c) géptérben
használt fogalmak, és a feladatokkal összefüggő gépek és berendezések
elnevezései, d) alapvető
környezetvédelmi eljárások, e) belső
hírközlő rendszerek ismerete és használata, f) géptérből
kivezető menekülési utak ismerete, g) géptéri
riasztóberendezések ismerete, különös tekintettel a gázzal oltó berendezések
működésbe lépésének jelzésére, h) géptéri
tűzoltó eszközök és berendezések használata, i) a géptéri
őrszolgálat ellátásának és szervezésének szabályai, j) belső égésű
motorok elméleti és gyakorlati üzemtana, k) hajók
felépítése és szerkezete, továbbá l) a hajók
segédüzemi berendezéseinek üzemeltetése, karbantartása. 5. I.
és II. osztályú elektrikusi vizsga tantárgyai - nem STCW képesítés: a) hajóvillamosságtan,
elektronika, b) hajók
felépítése és szerkezete, c) automatizálás
alapjai, ellenőrző, mérő-, vezérlőrendszerek, d) belső
hírközlő és riasztórendszerek ismerete, e) géptéri
tűzoltó berendezések és tűzoltó készülékek ismerete és használata, f) jogi
ismeretek, g) környezetvédelmi
ismeretek. a) tengeri hajó
trimmje és stabilitása, b) kárelhárítás, c) tengeri
környezetvédelem, d) mentőeszközök
működése és használata, e) a hajó belső
hírközlő rendszere, f) tengerjogi
ismeretek, beleértve a tengerhajózást érintő nemzetközi egyezményeket. 2. Az
érvényesítést az okmányon magyar és angol nyelven kell tanúsítani.
4. számú
melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez 2. A belvízi kedvtelési célú vitorlás kishajó-vezetői képesítés belvízen -
beltenger kivételével - kedvtelési céllal közlekedő vitorlás kishajó vezetésére
és gépi berendezéseinek kezelésére jogosít. 3. A tengeri kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői képesítés a tengeren vagy
belvízen közlekedő kedvtelési célú kisgéphajó vezetésére jogosít. 4. A tengeri kedvtelési célú vitorlás kishajó-vezetői képesítés a tengeren
vagy belvízen közlekedő kedvtelési célú vitorlás kishajó vezetésére és gépi
berendezéseinek kezelésére jogosít. 5. A 3-4. pontokban meghatározottak szerint az alábbi képesítések adhatók
ki: a) I. osztályú
képesítés - korlátozás nélkül, b) II. osztályú
képesítés - 200 tmf távolságig, c) III.
osztályú képesítés - 12 tmf távolságig, valamint d) IV. osztályú
képesítés - 3 tmf távolságig. A távolságot
a parttól kell számítani. A képesítések megszerzésének feltételei 1.
Belvízi kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői képesítés: a) a III.
fejezet 1. pontjában meghatározott elméleti tantárgyakból tett vizsga, b) gyakorlati
vizsga kisgéphajóval. 2. Belvízi kedvtelési célú vitorlás kishajó-vezetői képesítés: a) a III.
fejezet 2. pontjában meghatározott elméleti tantárgyakból tett vizsga, b) gyakorlati
vizsga vitorlás kishajóval. 3. Kedvtelési célú IV. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés: a) a
megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő belvízi kedvtelési célú
kishajó-vezetői képesítés megléte, b) az alapfokú
elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításáról szóló igazolás, c) a III.
fejezet 3. pontjában meghatározott elméleti tantárgyakból tett vizsga, d) a képző
szerv által kiadott képzési igazolás kiállítását követően, a c) alpontban
foglaltak teljesítését megelőzően, a hajózási hatóság által hitelesített
fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely a vitorlás
kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 150 tengeri
mérföldnyi - ebből legalább 30 tengeri mérföldnyi éjszakai - út megtételét,
illetve kisgéphajó-vezetői képesítés megszerzéséhez legalább 30 órányi - ebből
legalább 5 óra éjszakai - út megtételét igazolja. 4. Kedvtelési célú III. osztályú tengeri kisgéphajó-, illetve vitorlás
kishajó-vezetői képesítés: a) a
megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő belvízi kedvtelési célú
kishajó-vezetői képesítés esetén: aa) az alapfokú
elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításáról szóló igazolás, ab) a III.
fejezet 4. pontjában meghatározott elméleti tantárgyakból tett vizsga, ac) a képző
szerv által kiadott képzési igazolás kiállítását követően, az a) pont ab)
alpontban foglaltak teljesítését megelőzően, a hajózási hatóság által
hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely a
vitorlás kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 500
tengeri mérföldnyi - ebből legalább 60 tengeri mérföldnyi éjszakai - út
megtételét, illetve kisgéphajó-vezetői képesítés megszerzéséhez legalább 50
órányi - ebből legalább 10 óra éjszakai - út megtételét igazolja, ad) korlátozott
(ROC) vagy korlátlan (GOC) tengeri rádiókezelői bizonyítvány; b) a
megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő kisgéphajó, illetve vitorlás kishajó
vezetésére jogosító IV. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés esetén: ba) a III.
fejezet 4. bekezdésében - az a), c) és d) pontok kivételével -
meghatározott elméleti tantárgyakból tett vizsga, bb) a képző
szerv által kiadott képzési igazolás kiállítását követően, a b) pont ba)
alpontban foglaltak teljesítését megelőzően, a hajózási hatóság által
hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely a
vitorlás kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 450
tengeri mérföldnyi - ebből legalább 60 tengeri mérföldnyi éjszakai - út
megtételét, illetve kisgéphajó-vezetői képesítés megszerzéséhez legalább 20
órányi - ebből legalább 5 óra éjszakai - út megtételét igazolja; c) korlátozott
(ROC) vagy korlátlan (GOC) tengeri rádiókezelői bizonyítvány. 5. Kedvtelési célú II. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés: a) a
megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő kedvtelési célú III. osztályú tengeri
kisgéphajóra, illetve vitorlás kishajóra szóló kishajó-vezetői képesítés, b) a III.
fejezet 5. bekezdésében meghatározott elméleti tantárgyakból tett vizsga, c) a képző
szerv által kiadott képzési igazolás kiállítását követően, az a) és b)
pontban foglaltak teljesítését megelőzően, a hajózási hatóság által
hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely
igazolja, hogy kedvtelési célú III. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés
megszerzését követően a jelölt a II. osztályú vitorlás kishajó-vezetői
képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 1000 tengeri mérföldnyi - ebből
legalább 200 tengeri mérföldnyi éjszakai - utat, illetve kisgéphajó-vezetői
képesítés megszerzéséhez legalább 100 órányi - ebből legalább 20 órányi -
éjszakai utat tett meg, vagy d) legalább 800
tengeri mérföld megtétele hajóvezetőként, illetve e) legalább 35
óra menetben hajóvezetőként, f) a c) pontban
meghatározott gyakorlati idő alatt elvégzett 10 csillagászati helymeghatározás
szerkesztéssel, g) korlátlan
tengeri rádiókezelői (GOC) bizonyítvány. 6. Kedvtelési célú I. osztályú tengeri kishajó-vezetői képesítés: a) betöltött
21. életév, b) a
megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő kedvtelési célú II. osztályú tengeri
kishajóvezető (kisgéphajó vagy vitorlás kishajó) képesítés megléte, c) a területileg
illetékes hajózási hatóság által hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy
szolgálati könyv bemutatása, amely igazolja, hogy kedvtelési célú II. osztályú
tengeri kishajó-vezetői képesítés megszerzését követően a jelölt az I. osztályú
vitorlás kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 1500
tengeri mérföldnyi - ebből legalább 300 tengeri mérföldnyi éjszakai - utat,
illetve kisgéphajó-vezetői képesítés megszerzéséhez legalább 200 órányi - ebből
legalább 60 óra éjszakai - utat tett meg, vagy d) legalább
1000 tengeri mérföld megtétele hajóvezetőként óceánon, illetve e) legalább 80
óra menetben hajóvezetőként óceánon. 7. A 3. pont d) pontjában, a 4. pont d) pontjában, az 5. pont
c) pontjában és a 6. pont c) pontjában előírt gyakorlatot a
megszerezni kívánt képesítésnek megfelelő kishajón kell teljesíteni. 8. A külföldi lobogójú hajón gyakorlatot szerzett személy kérelmére a
hajózási hatóság a 4., 5. és 6. pontban előírt hajózási gyakorlat igazolása
céljából az igazolásra alkalmas hajónaplót és személyzeti jegyzéket, illetve
ezek közjegyző által hitelesített másolatát fogadja el igazolásként. 9. Az I. fejezet 3. vagy 4. bekezdésében megnevezett képesítéssel
rendelkező személy - ha a másik hajókategóriára érvényes belvízi képesítése van
- a II. fejezet 4. bekezdés a) pont ac) alpontjában és b) pont
bb) alpontjában, az 5. bekezdés c) pontjában és a 6. bekezdés c)
pontjában meghatározott mérföld/menetidő teljesítése nélkül, kérelemre, a
másik hajókategóriára szóló képesítést kaphat. 10. A II. fejezet 3. bekezdés d) pontjában, 4. bekezdés a) pont
ac) alpontjában és b) pont bb) alpontjában, az 5. bekezdés
c) pontjában és a 6. bekezdés c) pontjában előírt gyakorlatot az
elméleti képzést lezáró képzési igazolás megszerzése után lehet teljesíteni, és
a teljesítését csak a hajózási hatóság által hitelesített jachtnapló és
személyzeti jegyzék vagy azok másolatával, illetve a képző szerv által
rendszeresített és a hajózási hatóság által jóváhagyott fedélzeti oktatási
naplóval lehet igazolni. 11. A fedélzeti oktatási napló a következő feladatok elvégzését igazolja: a) a tengeri
kishajó szerkezetének, felszereléseinek megismerése, b) vészhelyzeti
kommunikáció, c) vészhelyzeti
eljárások és a mentőeszközök használatának megismerése, d) időjárási
előrejelzések, figyelmeztetések megismerése, e) kikötési és
horgonyműveletek, f) vitorlakezelés/motorkezelés, g) hajókezelés, h) kötélkezelés, i) partmenti
navigáció, j) elektronikus
navigáció, k) deviációs
görbe felvétele, l) éjszakai
navigáció, m) útvonaltervezés
nappal, éjszaka, nagy forgalmú területeken, n) csillagászati
navigációs helymeghatározás nappal, o) csillagászati
navigációs helymeghatározás szürkületben, p) deviáció
meghatározása csillagászati módszerekkel. 1. A
belvízi kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői vizsga: a) hajózási szabályzat, b) hajóvezetéstan, c) hajózási
földrajz, vízrajz, meteorológia, d) hajóelmélet,
a hajók szerkezete, felszerelése, építése, hajógéptan, e) vízből
mentés, elsősegélynyújtás, f) víziközlekedési
alapismeretek (IV. fejezet 1. pont) és kisgéphajó gyakorlati vezetése. 2. A belvízi kedvtelési célú vitorlás kishajó-vezetői vizsga: a) hajózási
szabályzat, b) hajóvezetéstan, c) vitorlázás
elmélete, d) hajózási
földrajz, vízrajz, meteorológia, e) hajóelmélet,
a hajók szerkezete, felszerelése, építése, hajógéptan, f) vízből
mentés, elsősegélynyújtás, g) víziközlekedési
alapismeretek, és vitorlás kishajó gyakorlati vezetése (IV. fejezet). 3. A kedvtelési célú IV. osztályú tengeri kishajó-vezetői vizsga: a) mentőfelszerelések,
jelzőeszközök és használatuk, segélykérés, b) tengeren
való összeütközések elkerülésére vonatkozó szabályok, c) navigációs
és térképészeti alapismeretek, d) tengeri
meteorológia, tengerrajz, 4. A kedvtelési célú III. osztályú tengeri kishajó-vezetői vizsga: a) mentőfelszerelések,
jelzőeszközök és használatuk, segélykérés, b) felkutatási,
mentési és túlélés-technikai ismeretek, c) tengeren
való összeütközések elkerülésére vonatkozó szabályok, d) parthajózástan,
térképek és kiadványok, e) radar,
műholdas navigáció, elektronikus térképmegjelenítő, AIS elve és használatuk, f) tengeri
meteorológia, tengerrajz, g) árapály és
árapály áramlat, valamint számításuk, h) mágneses
tájolók használata, a variáció és a deviáció fogalma, i) a tengeri
környezet védelmére vonatkozó ismeretek, j) tengeri jogi
ismeretek, k) hajó
higiéniai ismeretek. 5. A kedvtelési célú II. osztályú tengeri kishajó-vezetői vizsga: a) csillagászati
navigáció, b) trópusi
meteorológia, c) útvonaltervezés, d) óceánhajózási
navigációs ismeretek. Víziközlekedési alapismeretek kedvtelési célú
hajóvezetői képesítésekhez 1.
Evezős csónakkal való közlekedés: a) evezés két
evezővel -
csónak lefékezése hátra evezéssel; b) evezés egy
evezővel c) kormányzás
kormánylapáttal ellátott csónakban d) kikötés -
kikötés part mellé vagy másik hajó mellé, -
horgonyzás vagy horgonybójára állás; 2. Vitorlás kishajóval történő közlekedés: a) kötélzet,
vitorlázat felszerelése, b) elindulás
parttól és horgonyról, c) vitorlázás
fél-, negyed-, háromnegyed széllel, hátszéllel, d) fordulás
széllel szemben és hátszéllel, e) kikötés a
part mellé, horgonyzással vagy horgonybójára állással, f) leszerelés. 5. számú
melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez A hajózási képesítések helyettesíthetősége fedélzeti
szolgálatban 1. Belvízi géphajó-vezetői képesítések: 1.1 hajóskapitány 2010. december 31.
napjáig, 1.2 „A” kategóriájú
hajóvezető és 2010. december 31. napjáig hajóvezető „A”, 1.3 „B” kategóriájú
hajóvezető és 2010. december 31. napjáig hajóvezető „B”, 1.4 „C” kategóriájú
hajóvezető, 1.5 szolgálati
hajóvezető, 1.6 hivatásos kisgéphajó-vezető
„A”, 1.7 hivatásos kisgéphajó-vezető, 1.8 szolgálati kisgéphajó-vezető, 1.9 kedvtelési célú
kisgéphajó-vezető. Az egyes hajókra előírt, az egyes hajók vezetésére
jogosító képesítések az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel helyettesíthetők,
kivéve a szolgálati hajóvezetőt, amellyel a hivatásos szolgálatok nem
helyettesíthetők. 2. Az 1.1-1.4 pontban felsorolt képesítésekkel: 2.2 az úszómunkagép-vezető, 2.5 az „A” kategóriájú
révész és 3. Az 1.1-1.8 pontban meghatározott, továbbá a 2.1-2.6.
pontban felsorolt képesítésekkel: továbbá ezekkel és az 1.5 pontban meghatározott
képesítéssel 3.5.1 a gyakornok II. 3.5.2 a gyakornok I. szolgálatok elláthatók, valamint a 3.1-3.5. sorszámú
képesítésekkel ellátható szolgálatok közül az alacsonyabb sorszámú
képesítésekkel a magasabb sorszámú szolgálatok elláthatók. 5. Belvízi vitorlás képesítések: 5.2 az „A” kategóriájú
hajóvezetői (vitorlás hajóra), Az egyes hajókra előírt, az egyes hajók vezetésére
jogosító képesítések az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel helyettesíthetők. B. 1.
3000 BT vagy annál nagyobb hajóra képesített tengerészkapitány, 2.
3000 BT vagy annál nagyobb hajóra képesített elsőtiszt, 3. 500
BT és 3000 BT közötti hajóra képesített tengerészkapitány, 4. 500
BT és 3000 BT közötti hajóra képesített elsőtiszt, 5. 500
BT vagy annál nagyobb hajóra képesített navigációs őrszolgálatért felelős
fedélzeti tiszt. 6. számú
melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez 1. Hivatásos belvízi hajózási képesítések 1.1 Bizonyítvány hajós képesítésről Bizonyítvány hajós képesítésről (1. oldal) Bizonyítvány hajós képesítésről (2. oldal) Bizonyítvány hajós képesítésről (3. oldal) Bizonyítvány hajós képesítésről (4. oldal) 1.2 Belvízi
hajózási rádiótelefon kezelő bizonyítvány Belvízi hajózási rádiótelefon kezelő bizonyítvány
(előoldal) Belvízi hajózási rádiótelefon kezelő bizonyítvány
(hátoldal) 1.3
Bizonyítvány az ADN szerinti különleges ismeretekről Bizonyítvány az ADN szerinti különleges ismeretekről
(előoldal) Bizonyítvány az ADN szerinti különleges ismeretekről
(hátoldal) 1.4
Vonalvizsga bizonyítvány Vonalvizsga bizonyítvány (előoldal) Vonalvizsga bizonyítvány (hátoldal) 1.5. „A”
kategóriájú belvízi hajóvezetői bizonyítvány Mérete: A háttér színe:
világoskék ( az ISO 78.10.
szabvány szerint )
első oldal
hátoldal 1.6. „B” kategóriájú belvízi
hajóvezetői bizonyítvány Mérete:
A
háttér színe: világoskék (
az ISO 78.10. szabvány szerint )
első
oldal
hátoldal 1.7. Személyhajózási
szakértői bizonyítvány Oldalmérete: A háttér színe: Anyagának
jellemzői: 120 grammos NKH biztonsági papír
(4. oldal és 1.
oldal)
(3. oldal és 2.
oldal) Elsősegélynyújtó
bizonyítvány Oldalmérete: A háttér színe: Anyagának
jellemzői: 120 grammos NKH biztonsági papír
(4.
oldal és 1. oldal)
(3.
és 2. oldal) 1.9. Légzőkészülék-kezelő
bizonyítvány Oldalmérete: A háttér színe: Anyagának
jellemzői: 120 grammos NKH biztonsági papír
(4. oldal és 1.
oldal)
(3.
oldal és 2. oldal) 2. Hivatásos tengerész képesítő okmányok: 2.1 Tengerésztiszti bizonyítvány Tengerésztiszti bizonyítvány (1. oldal) Tengerésztiszti bizonyítvány (2. oldal) Tengerésztiszti bizonyítvány (3. oldal) Tengerésztiszti bizonyítvány (4. oldal) Tengerész
képesítő bizonyítvány Tengerész képesítő bizonyítvány (1. oldal) Tengerész képesítő bizonyítvány (2. oldal) Tengerész képesítő bizonyítvány (3. oldal) Tengerész képesítő bizonyítvány (4. oldal) 2.3 Tengeri
rádiókezelő bizonyítványok Tengeri általános rádiókezelő bizonyítvány (előoldal) Tengeri korlátozott rádiókezelő bizonyítvány
(előoldal) Tengeri általános és korlátozott rádiókezelő
bizonyítvány (hátoldal) 3. 7. számú
melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez A jelentkezés formai és tárgyi követelményei 1.3. A vizsgákhoz az előírt gyakorlati időket a következők szerint kell
figyelembe venni: a) Gyakorlatiidő-igazolás
a hajózási hatóság rendszeres (legalább évente tett) ellenjegyzését tartalmazó
hajós szolgálati könyv adatai alapján fogadható el. b) Bármely
úszólétesítményen 1994. június 1. előtt megszerzett gyakorlati időt az
úszólétesítmény üzemeltetője által kiállított szolgálati bizonyítvány és annak
valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (vagy hivatalos másolata) - például
munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelő utasítás, szolgálati nyilvántartó,
társadalombiztosítási bejelentő - alapján igazolja a hajózási hatóság. c) A hajónapló
vezetésére 2001. január 1-je előtt nem kötelezett úszólétesítményen a 2001.
január 1. előtt megszerzett gyakorlati időt az úszólétesítmény üzemeltetője
által kiállított szolgálati bizonyítvány és annak valóságtartalmát igazoló
eredeti dokumentum (vagy hiteles másolata) - például munkanapló, kapitányi
jelentés, kirendelő utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási
bejelentő - alapján igazolja a hajózási hatóság. d) A nem magyar
lobogójú úszólétesítményen megszerzett, az illetékes külföldi hajózási hatóság
által a külföldi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlatot a hajózási
hatóság elfogadja. e) Szolgálat
csak munkaviszony, megbízási szerződés alapján vagy vállalkozóként, üzemelő
úszólétesítményen ellátott tényleges szolgálat alapján igazolható. Minden
szolgálati bejegyzésnek tartalmaznia kell azt, hogy az úszólétesítményre előírt
mely szolgálatot látta el a jelentkező. 1.5. Belvízi kedvtelési célú vizsga
esetén a vizsgázó a vizsgakövetelményeket elméleti és gyakorlati részre bontva
teljesítheti. Erre a lehetőségre a hajózási hatóság adatlapján a vizsgázó
figyelmét fel kell hívni valamennyi hatáskörrel rendelkező hajózási hatóság
megjelölésével. Ezek közül egynek a megjelölése nélkül a jelentkezési lapot
elfogadni nem szabad, továbbá fel kell szólítani a vizsgázót ennek pótlására. 2. A vizsga megtartásának feltételei, körülményei 2.1. A vizsgák időpontja, ütemezése,
szervezése 2.1.1. A hajózási hatóságnál
szervezett vizsgák 2.1.2. A hajózási hatóság székhelyén
kívül szervezett vizsgák - A hajózási hatóság a gyakorlati
vizsgákat egyedi beosztás szerint szervezi. - Vizsgán a vizsga jellegéhez
(elméleti, illetve gyakorlati) illő ruházatban lehet részt venni. - A felfüggesztés vagy kizárás
tényéről és körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. a) Vizsga csak
olyan teremben tartható meg, amely megfelel az oktatási intézményekre vonatkozó
előírásoknak: - zavartalansági (zaj, egymás
zavarása, egymás munkájába való átlátás), b) A
vizsgateremben a vizsgázókon, a vizsgabizottság tagjain és az e Szabályzatban
meghatározottakon kívül más személyek nem tartózkodhatnak. A vizsgázók számára
írásra alkalmas asztalt és széket (padot), illetve számítógépes elemeket olyan
módon kell elhelyezni, hogy a jelöltek egymást ne zavarják a munkában, a
vizsgateremben tartózkodók ne befolyásolhassák a vizsgát és a vizsga menete a vizsgabizottság
számára figyelemmel kísérhető legyen. c) Számítógépen
történő vizsga (kivéve szimulátor alkalmazásával végzett vizsga) esetében a
jelentkező kérelmet nyújthat be - részletes indokolással - papír alapú vizsga
letételére. Bármelyik vizsgaforma választása esetén a vizsgázó semmilyen
szempontból hátrányba nem kerülhet. d) A megkezdett
elméleti vizsgát annál a hajózási hatóságnál kell befejezni, ahol azt
megkezdték. Ha a vizsgázó más hajózási hatóságnál kívánja letenni az elméleti
vizsgát, ott új vizsgázóként kell kezelni, azonban a vizsgán történt
jogkövetkezménnyel járó eseményekről a hajózási hatóságok egymást a képesítések
nyilvántartására szolgáló informatikai rendszerben haladéktalanul értesítik, és
annak jogkövetkezményeit egyöntetűen érvényesítik. 2.3. A gyakorlati vizsga és
vizsgahely a) A gyakorlati
vizsgán egy vizsgabizottság előtt, egy nap legfeljebb 20 fő vizsgázhat. Ha a
jelöltek száma meghaladja a 20 főt, több vizsgabizottság vezénylése szükséges. b) Ha a
kedvtelési célú gyakorlati vizsgát a jelölt nem annál a hajózási hatóságnál
kívánja folytatni, ahol az elméleti vizsgát tette, akkor a gyakorlati vizsgára
a kiadott sikeres elméleti vizsgáról szóló igazolás (gyakorlati vizsgalap)
alapján jelentkezhet. c) Sikertelen
kedvtelési célú gyakorlati vizsgát követően a javítóvizsga díjának befizetését
igazoló bizonylat benyújtásakor a gyakorlati vizsgalapot a jelölt visszakapja,
azonban a gyakorlati vizsgalap másolatát a gyakorlati vizsga időpontjáig a
hajózási hatóság megőrzi. d) Gyakorlati
vizsgát érvényes hajóokmányokkal rendelkező, hajózásra alkalmas, tiszta, a
vizsga tárgyát képező képesítéshez előírt kategóriának megfelelő, e Szabályzat
függelékében foglalt előírásainak megfelelő hajóval kell megtartani. A
kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgát csak jóváhagyott vizsgahelyen szabad
megtartani. e) A vizsgához
szükséges hajót egyéni vizsga esetén a vizsgázó (vagy a munkáltató),
jóváhagyott képzést követő vizsga esetén a képző szerv biztosítja. f) A csak
tengeri hajón tehető gyakorlati vizsgákat abban az esetben lehet végrehajtani,
ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: - a hajó nemzetközi okmányai
érvényesek, - a parancsnok érvényes
bizonyítvánnyal rendelkezik, - a hajó rendes működését a vizsga
nem zavarja, - a vizsgázó a vizsgához előírt
gyakorlati, szolgálati idővel rendelkezik. g) A vizsgán
használt hajók és személyzetük, a vizsgán részt vevők biztonságáért, valamint a
hajók szabályos közlekedéséért a hajó felelős vezetője felel. Ilyen személy
hiányában a vizsga nem tartható meg. h) A gyakorlati
vizsga alatt az úszólétesítményen csak a vizsgázók, a vizsgabiztos (legalább
egy), a hajó személyzete, valamint a vizsgáztatást szakfelügyelő személyek
tartózkodhatnak. i) A gyakorlati
vizsga időtartamát a vizsgabizottság úgy határozza meg, hogy a vizsgázó
felkészültsége egyértelműen értékelhető legyen. 2.3.2. Gyakorlati vizsgahely
követelményei a) A vizsgahely
feleljen meg az e Szabályzat függelékében foglalt követelményeknek. b) A vizsgahelyet
a hajózási hatóság hagyja jóvá, illetve jelöli ki. 4.2. A vizsgabizottság elnöke minden 4.5. A vizsga egyéb résztvevői: - Tolmács a jelölt kérésére és
költségére a hajózási hatóság engedélyével vehet részt a vizsgán. 4.6. A vizsgabizottság feladata A vizsgabizottság mint testület: - elő- és záró értekezletet tart, - átvizsgálja a jelentkezéssel és a
vizsgával kapcsolatos iratokat, - ellenőrzi a tesztanyagot, az
írásbeli és szóbeli kérdéssorokat, - végzi a jelöltek vizsgáztatását, - véleményt alkot a vizsgázók
felkészültségéről, megállapítja minősítésüket. - vezeti az elő- és záró
értekezletet, a vizsgát, - ellenőrzi a vizsga tárgyi
feltételeinek meglétét, - végzi a vizsgára bocsátás
feltételeként előírt okmányok és a személyazonosság ellenőrzését, - értékeli a tesztlapokat, részt
vesz a vizsgáztatásban, - vezeti és aláírja a
vizsgajegyzőkönyvet, - dönt a vizsgabizottságon belüli
véleménykülönbség esetén. - részt vesz a vizsgabizottság
feladatainak ellátásában, - végzi a vizsgára bocsátás
feltételeként előírt okmányok és a személyazonosság ellenőrzését, - értékeli a tesztlapokat és az
egyéb írásbeli feladatokat, részt vesz a vizsgáztatásban, - végzi az elnök által rábízott
feladatokat. 4.7. A vizsgabiztosok díjazása 4.8. A tolmács tevékenysége A
tolmács: 5. A vizsgák
részei, követelményei és értékelésük A vizsgáztatás írásbeli, szóbeli és
gyakorlati vizsgákon történik. 5.2. Az elméleti vizsgák és
értékelésük Az írásbeli vizsga állhat tesztlap
kitöltéséből, valamint írásban kifejtendő kérdések megoldásából. a) Tesztvizsga
lebonyolítása: aa) A
tesztvizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság tájékoztatja a vizsgázókat a
teszt kitöltési szabályairól és ellenőrzi a vizsga feltételeinek meglétét. ab) A
vizsgázókat úgy kell ültetni, hogy egymást ne zavarják, visszaélési lehetőségük
ne legyen. ac) A vizsgázók
a szükséges adatok beírása után, a vizsgabiztos által jelzett időpontban,
egyszerre kezdhetik meg a kérdések megválaszolását. ad) A tesztlapot
a vizsgázótól akkor kell átvenni, amikor kézfeltartással jelzi, hogy a
válaszadást befejezte, de legkésőbb a tesztlapon feltett kérdésenként 1 percet
kitevő vizsgaidő leteltével. ae) Számítógépen
történő vizsgán a vizsgázó a megfelelő parancs kiadásával fejezi be a feladat
megoldását; a kitöltésre rendelkezésre álló idő leteltével a vizsgabizottság a
megfelelő parancs kiadásával valamennyi vizsgázó tesztlapját lezárja (ezt 5
perccel a lezárás előtt jelezni kell a vizsgázónak). af) Hibás
válasznak minősül, ha a vizsgázó nem megfelelő választ jelöl meg, a kérdésre
nem ad választ, több választ is ad, illetve utólag javítja azokat;
értékelhetetlen a tesztlap, ha nem a megfelelő helyre (válaszadásra megjelölt
négyzetek egyikébe) tesz jelölést (pontozás, aláhúzás, rajzolás), vagy
filctollat, ceruzát használ - értékelhetetlenség esetén a tesztlap értékelése:
B. ag) A tesztlapot
javítónak a tesztsablon alkalmazásával - hibás válasz esetén a helyes
válasz helyét piros színnel kell jelölni, - meg kell állapítani az eredményt
(M vagy B), amelyet a javító aláírásával igazol. ah) A
megfeleléshez a kérdéseknek az egyes képesítésekre a mellékletekben
megállapított (de legkevesebb 75%) arányban kell jól megoldani. ai) A
tesztlapokat a titoktartási előírásoknak megfelelően kell kezelni, azokat a vizsgázó
a kiértékelést követően a vizsgabiztos felügyelete mellett megtekintheti, de
nem viheti el és nem másolhatja le. b) Egyéb
írásbeli vizsga: ba) Az egyéb
írásbeli vizsga az írásban megadott kérdés, illetve feladat írásbeli
kifejtésével, megoldásával zajlik. Értékelése kérdésenként megfelelt (M) vagy
nem felelt meg (B). A vizsgázó megfelelt a tárgy vizsgáján, ha minden kérdésre
megfelelt (M) minősítést ért el. bb) Hivatásos
tengerész vizsga esetében: - parancsnok, első tiszt,
gépüzemvezető, másodgéptiszt - „vezetői szint”, - őrszolgálatért felelős fedélzeti-
és géptiszt - „őrszolgálatért felelős tiszt szint”, Az értékelést (a megfeleléshez) a
három szinten az alábbi pontszámok jegyzésével kell elvégezni: - 5-10 pont között
„Őrszolgálati beosztott szint”, - 8-10 pont között
„Őrszolgálat felelős tisztje szint”, - 9-10 pont között „Vezetői
szint”. a) A tárgy
szóbeli vizsgáján csak olyan jelöltek vehetnek részt, akiknek a tárgy írásbeli
vizsgáját a vizsgabizottság megfelelőnek minősítette (kivéve a vonalvizsgát). b) A vizsgázó
az előre elkészített kérdésekből, illetve tárgyi kérdéssorokból tételhúzás
alapján tesz vizsgát. c) A felelet
megkezdése előtt a vizsgázó számára megfelelő - legalább 10 és legfeljebb 20
perc - felkészülési időt kell biztosítani. A felkészülési időtől való
eltekintést - a vizsga azonnali kezdetét - a vizsgázó kérheti a
vizsgabizottságtól. d) A feleletet
belvízi hajózási és tengeri kedvtelési célú vizsgán megfelelt (M) vagy nem
felelt meg (B) minősítéssel, hivatásos tengerész vizsgán 1-10-ig terjedő
pontszámokkal kell elbírálni. e) A vizsgázó
megfelelt a tárgyi vizsgán, ha a kérdések mindegyikét önállóan, vagy rávezető
kérdések segítségével megválaszolta. A vizsgázó nem felelt meg a vizsgán, ha a
kérdések valamelyikét rávezető kérdések segítségével sem tudja kielégítően
megválaszolni. 5.3. A gyakorlati vizsgák
eredményének elbírálása a) A kedvtelési
célú belvízi kishajó-vezetői gyakorlati vizsga aa) A jelölt a
kedvtelési célú belvízi kishajó-vezetői gyakorlati vizsgán a vizsgalapon I.
feladat-csoportban („vízijártassági ismeretek”) megfelelt, ha
hibapontjainak aránya (nem megfelelőnek értékelt elemek száma) a gyakorlati vizsgalapon
nem haladja meg a 20%-ot. ab) A vizsga
eredményét megfelelt (M) vagy nem felelt meg, (B) formában kell értékelni. ac) Aki az I.
feladatcsoportban nem felelt meg az, a II. feladatcsoportot nem kezdheti meg. ad) A II.
feladatcsoport teljesítésekor megfelelt a jelölt akkor, ha hibapontjainak
aránya (nem megfelelőnek értékelt elemek száma) nem haladja meg a 30%-ot. ae) Az a jelölt,
aki a gyakorlati vizsgalapon vastagon szedett (kiemelt) feladatcsoportokat nem
megfelelően hajtja végre, a gyakorlati vizsgán vizsgáját nem felelt meg (B)
minősítéssel kell lezárni. af) Gyakorlati
vizsgát csak különleges körülmények esetén szabad megszakítani, megosztani vagy
részletekben végezni. Ilyen esetek: alkalmatlanná váló időjárási viszonyok,
baleset, egészségügyi okból bekövetkezett akadály, a vizsgán alkalmazott
úszólétesítmény alkalmatlanná válása. Ilyen esetben a gyakorlativizsga-lapon a
részeredményeket kell feltüntetni, és ha aznap nem folytatható a vizsga vagy a
vizsgabizottság összetétele változik, akkor a gyakorlativizsga-lapon új rovatot
(oszlop) kell kitölteni, valamint fel kell tüntetni a megszakított vizsga
tényét és eredményét (piros színnel). b) A hivatásos
tengerész gyakorlati vizsga elbírálása c) A hivatásos
és szolgálati célú belvízi hajózási képesítő gyakorlati vizsga elbírálása ca) A vizsgán a
képesítéssel ellátható szolgálat ellátására való alkalmasságot kell vizsgálni. cb) Vezetői
képesítés esetén az úszólétesítmény, illetve kötelék jellemző műveleteinek és
vártalan helyzeteinek technikai végrehajtását kell bemutatni, továbbá a
személyzet irányítására való alkalmasságot. Vizsgálni kell az adott
úszólétesítménnyel történő tevékenységhez szükséges feltételek átfogó
ismeretét. cc) Nem vezetői
képesítések esetében vizsgálni kell a szolgálat ellátása során felmerülő
feladatokban szerzett kellő jártasságot, annak gyakorlati bemutatásával. a) A vizsgán
jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgajegyzőkönyvben a vizsgázók névsorát
legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon le kell zárni. A vizsgát a névsor
lezárása nélkül megkezdeni nem szabad. A vizsgajegyzőkönyvet 50 évig kell megőrizni. b) A
jegyzőkönyvben rögzíteni kell a vizsgázók adatait és az elért eredményeket. A
jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: ba) a vizsga
idejét, helyét, iktatószámát, jellegét, a képesítés megnevezését, bb) a képző
szerv megnevezését, képzési engedélyük számát (szükség szerint), bc) a
vizsgabizottság tagjainak nevét, aláírását, bd) a vizsgázók
nevét, születési adatait, be) a
vizsgatárgyak megnevezését, a szinteket, a vizsgák fajtáját, bf) a vizsga
alapján hozott döntést (a vizsgázó értékelését). c) A javító- és
megismételt vizsgát külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A javítóvizsga
jegyzőkönyvében az előző, sikeres tantárgyi vizsgákat és azokat a vizsgákat,
amelyek alól a vizsgázó felmentés kapott „(F)” betűvel kell
jelölni. 6.2. A vizsgaigazolás és a képesítő
okmány a) A hivatásos
képesítő vizsga esetében a sikeres elméleti vizsgáról, ha azt gyakorlati vizsga
30 napon belül nem követi - a vizsgázó kérelmére - igazolást kell kiadni. b) A belvízi
kedvtelési célú vizsga esetében a sikeres elméleti vizsga igazolására
hitelesített gyakorlati vizsgalapot állít ki az elméleti vizsgát lebonyolító
hajózási hatóság. c) A képesítő
okmány megfelelő helyére a képesítés törzskönyvi számát be kell jegyezni. Az
okmányokat a hajózási hatóság körbélyegzőjével és az arra jogosult
köztisztviselő aláírásával kell hitelesíteni. d) A képesítő
okmány kiadásakor egy másolati példányt a tulajdonossal alá kell íratni és azt,
a törzskönyvi nyilvántartás szabályainak megfelelően, kell megőrizni. 7. A vizsga eredménye, kihirdetése Függelék a Vizsgaszabályzathoz A gyakorlati vizsgához szükséges úszólétesítmények és
a vizsgahelyek kijelölése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az oldalon található anyagok szerzői jogvédelem alatt állnak, minden jog fenntartva! © (2008 - ) dr. Melles Imre |